Van egy bölcs magyar mondás, mely szerint „ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Kell még valamit mondanunk, Ildikó?

A Városi kurir (vagy mi a nyű) portál rendszeres (heti) szerzője, az egykor szebb napokat látott és szavai hitelességét már akkor bizonyító („Lassan mondom, hogy mindenki értse: nem lesz gázár emelés” – aztán lett vagy ötször) Lendvai Ildikó élő bizonyíték az idézett mondás bölcsességére.

Heti tapló (lám, már a cím is míly árulkodó) elnevezésű rovatában sikerült megint jókorát hazudnia, továbbá elég tapló módon fogalmaznia.

Lássuk a hazugságot. Azt írja, hogy „a CÖF vezetője nem mellesleg uralja a civil szervezetek támogatására való közpénz-kasszát is. Képzelem, milyen elfogulatlanul osztja a pénzt.” Az idézett szövegről Bulgakov Mester és Margaritája juthatna eszembe, amikor Korovjov így szól Bengalszkij konferansziéhoz: Gratulálok, polgártárs, a jól sikerült hazugsághoz.

Csakhogy ez a hazugság nem sikerült jól, a tény az, hogy a „CÖF vezetője” már egy esztendeje nem vesz részt a Nemzeti Együttműködési Alap munkájában, ez azonban valami okból elkerülte Ildikó figyelmét. Hiába, telnek az évek, a memória sem a régi.

Lendvai elvtársnő hiányolja a Békemenetet is. Bizony, hiányoljuk mi is, de jó, ha tudja, hogy a Békemenet nem tartozik az SZFE-féle homokozósdihoz, azt csak akkor hirdetik meg, ha a szellemi honvédők elérkezettnek látják az idejét. Az sem ártana, ha a mi Ildikónk legalább minimális tájékozottsággal bírna a napi történéseket illetőleg, ugyanis – ha nem tudná – még mindig érvényesek a gyülekezési korlátozások, a Békemenet résztvevőinek pedig nem sajátja megszegni a szabályokat. Az a ballibek szokása.

Ami pedig a valódi taplóságot illeti, Ildikó szügyig merült benne. Nem átallotta a CÖF alapító elnökének édesanyját sajnálni, mert szerinte egyetlen öröme az lehetett, hogy lyuk van a fia fenekén. Azt persze nem tudjuk, az MSZP-s nagyasszony ezt honnan tudja, azt viszont igen, hogy az ember édesanyjával példálózni valódi faragatlanság, taplóság.

Jó lett volna, ha írásának megjelentetése előtt Lendvai Ildikó hasznosítja az Aczél György elvtárs keze alatt szerzett cenzori tapasztalatait, és azokat saját írására is alkalmazza. Akkor talán nem kellene figyelmeztetnünk rá: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”.

(Kép forrás: Városi kurir)