A Századvég friss kutatásában azt vizsgálta, hogy a 2019-ben ellenzéki irányítás alá került önkormányzatok ígéreteikhez képest milyen döntéseket hoztak; mert ígéretekből nem volt hiány, de az azt követő drasztikus megszorításokból sem.
A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint sokan elfelejtették már a 2002 és 2010 közötti elpocsékolt nyolc évet, pedig hasonló időszak várna ránk, ha az ellenzék nyerne 2022-ben. Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzések központjának igazgatójával a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélgettek az ellenzéki önkormányzatok működéséből levonható tapasztalatokról.
A Századvég friss kutatásában azt vizsgálta, hogy a 2019-ben ellenzéki irányítás alá került önkormányzatok ígéreteikhez képest milyen döntéseket hoztak.
Az eredmények alapján a 2002-es minta köszön vissza most is. A rendszerváltás óta megfigyelhető, hogy a balliberális erők az országgyűlési, illetve az önkormányzati választások kampányában a közterhek enyhítésével, jóléti intézkedések bevezetésével, a vállalkozások megsegítésének ígéretével kampányolnak, majd hatalomra kerülésük után a vállalásaikat nem valósítják meg.
Az igazgató szerint 2019-ben is jóléti ígéretekkel kampányoltak az ellenzéki jelöltek, majd ehhez képest hatalomra kerülésük után felélték az előző, jobboldali polgármesterek által hátrahagyott vagyont, és ezért megszorításokra kényszerültek.
Erre példa, hogy a megfizethető szociális bérlakások ígérete ellenére sok helyen privatizálták azokat, vagy felemelték a bérleti díjakat. A budapesti parkolási helyzet javítása szintén nem valósult meg, az egyszerűsítés és átláthatóság ígérete helyett sok helyen csak megemelték a parkolási díjakat.
Az igazgató szerint a főváros esetében is látható volt, hogy amikor a kormány bértámogatást küldött a járvány miatt leállásban lévő cégeknek, akkor a fővárosi önkormányzat egy újrakezdési adót vezetett volna be. Éppen az ilyen kezdeményezések miatt rendelt el egy önkormányzati árstopot a kormány a járványhelyzet alatt, hogy ezzel megakadályozza a lakosság megsarcolását.
„Miközben szavakban hivatkoznak a szegényekre, a vállalkozókra, a fővárosiakra, amikor lehetőségük van rá, akkor nem az ígéreteiket hajtják végre, hanem gyakran ellenkezőleg, pont a terheket növelik”
– mondta el Kiszelly Zoltán.
A Századvég elemzésében pontosan kimutatták, hogy a távozó jobboldali polgármesterek mennyi pénzt hagytak a számlákon, majd hogyan élték ezt fel az utódaik. Az ellenzéki propaganda, ami arról szól, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatot ezért nem igaz.
„Sokan elfelejtették már a 2002 és 2010 közötti elpocsékolt nyolc évet. (…) Ezért fontos ezekről a témákról beszélni, mert amit most kicsiben látunk az ellenzéki önkormányzatoknál, azt láttuk nagyban 2002 és 2010 között, és ez köszöntene az országra, hogyha a Gyurcsány-koalíció hatalomra kerülne”
– hangsúlyozta a Századvég igazgatója.
Fotó: MH/Ficsor Márton
