Öt német és 24 skandináv egyetemmel áll kapcsolatban a kínai Fudan Egyetem, amelynek Amerikában, és szerte a világon vannak kihelyezett tagozatai. A közös projektek üzleti képzésekre és Kína-tanulmányokra koncentrálnak. A magyar ellenzéki pártok folyamatosan támadják a Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszát. Az M1 Ma reggel című műsorának ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász volt a vendége.
A DK miniszterelnökjelöltje, Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, azt mondta, nem szeretné, hogy Magyarország kínai gyarmat legyen. Ezen állítás mellett olyan kritika is elhangzott más ellenzéki pártok részéről, hogy a tervezett egyetemen kínai kommunista ideológiát terveznek terjeszteni.
ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy amennyiben egy olyan befolyás keletkezik Magyarország szuverenitása tekintetében, amely adott esetben hatásköröket von el, szűkíti az ország nemzetközi jogi vagy gazdasági mozgásterét, azt nevezhetjük gyarmatosításnak.
„Azonban, ha a brüsszeli föderalista, az Európai Egyesült Államok vízióját terjesztő ideológia megjelenik Magyarországon, akkor sokan valóban okkal tartanak egyfajta gyarmatosítási szándéktól. Az, hogy egy felsőoktatási intézmény megjelenik Magyarországon, az természetesen nem azt jelenti, hogy az adott intézmény befolyással bír az államiságra, az ország szuverenitására és függetlenségére” – mondta el az alkotmányjogász.
Ettől függetlenül az európai politikai egyesülés szoros politikai, gazdasági és katonai szövetségese hazánknak.
Az alkotmányjogász azt is elmondta, hogy Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere Kína. A két ország 2010 óta tart csúcstalálkozókat egymással.
„Nagyon érdekes kettős játékot figyelhetünk meg az Európai Unióban. Van egy politikai támadás a kínai vezetéssel szemben, de a gazdasági előnyöket elfogadja az Unió”– tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
2010-2018 között nagyjából 140 milliárd amerikai dollárt fektetett be Kína az Egyesült Államokban, és 2010-2017 között hasonló nagyságrendben jöttek létre beruházások kínai részről az Európai Unióban.
„Azóta, hogy a WTO tagja a Kínai Népköztársaság, azóta, hogy az Egy Övezet Egy Út vagy a Made in China 2025 programot meghirdette az ország, folyamatosan érkezik a működő tőke az Európai Unióba, illetve az Egyesült Államokba” – emelte ki az alkotmányjogász.
Ennek ellenére a politikai és ideológiai konfliktust fent kell tartani a látvány szempontjából. 2010 előtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-liberális kormányzat is járt Pekingben. Egy pekingi sajtóhír szerint Gyurcsány Ferenc egy sajtóértekezleten elmondta, hogy nagyon pártolná a két ország közti felsőoktatási együttműködés erősítését. Szerinte alig lehet lemérni annak a hatását, hogy ha egy országban nagyon sok olyan szakember van, aki egy másik ország egyetemén végzett. A miniszterelnök szeretné megsokszorozni a jelenlegi ösztöndíjprogram alapján, az évente Magyarországon tanuló bő tucatnyi kínai diák számát.
A napokban Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt kérdezték meg a Fudan egyetemmel kapcsolatban.
„Laboratóriumok, kutatóintézetek jöhetnek létre, ezt üdvözölni kellene. Az ellenzék zsigerből utálja a Fudant, mert a kormánynak tetszik”
Az alkotmányjogász továbbá elmondta azt is, hogy azok akik ennek a tudásközpontnak a gyümölcseit fogják élvezni, azok járnak a legjobban ebben a folyamatban.
Szerző: hirado.hu
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI