Csütörtök délelőtt döntést hozott a strasbourgi európai emberi jogi bíróság egy szlovákiai magyar nyelvű tévé ügyében, és hat év gondolkodás után arra jutottak, hogy formai okokból elutasítják a keresetét.

Azért nem vizsgálták érdemben a magyar kisebbségi nyelvhasználati jogokat érintő panaszt, mert a strasbourgi bírák szerint elkésett a beadvány – írja a 444.hu.

A per lényege arról szólt, hogy a szlovákiai magyarságot diszkrimináló nyelvtörvényekre felhívják Európa figyelmét. Önmagában a magyar nyelv használatáért is büntetés járhat sok esetben Szlovákiában, és erre a helyzetre világít rá a konkrét eset.

A felperes Pereszlényi Gyula, a Servis TV-Videó nevű vállalkozás tulajdonosa, aki egy kis tévécsatornát üzemeltet Párkányból. Az Esztergommal szemközti város lakosságának 70 százaléka magyar anyanyelvű, a környező településeken 80 százalék a magyarok aránya, és ennek megfelelően logikus lenne, ha a helyi tévécsatorna is magyarul sugározhatna. Ezt a szlovákiai törvények nem engedik meg: a közmédia magyar adásain kívül az összes rádiónak és tévének mindent el kell mondania szlovákul is – feliratozni kell, vagy megismételni az adást szlovák nyelven.

2012. július 6-án Pereszlényi tévéje beszámolt egy Párkány közelében történt súlyos közúti balesetről, és a riportban megszólalt két szemtanú is, magyarul. Szavaikat nem feliratozták, nem fordították, csak elmondták, hogy mit láttak. Néhány mondatról van szó.

A hatóság lecsapott a törvénysértésre. 2013 februárjában a szlovák médiatanács 165 eurós bírságot szabott ki a tévére a fordítási kötelezettsége elmulasztása miatt. A mostani, több mint nyolc évvel későbbi strasbourgi ítélet nyilvánvalóan nem a 165 euró (mai áron 58 ezer, akkori árfolyamon 48 ezer forint) miatt lett volna fontos, hanem a törvény miatt, ami alapján ezt a büntetést kivethették, és ami változatlan formában azóta is hatályban van.

Pereszlényi Gyula annak idején nem hagyta magát, megtámadta a bírságot előbb a szlovák legfelsőbb bíróságon, majd amikor onnan elutasították, akkor a szlovák alkotmánybíróságon is, ahonnan 2015-ben szintén lepattant.

A mostani strasbourgi ítélet arról szól, hogy a szlovák alkotmánybíróság nem volt illetékes az ügyben, ezért rögtön a legfelsőbb bíróság ítélete után kellett volna hozzájuk fordulni. Strasbourghoz akkor lehet fordulni, ha a hazai jogrendben az összes lehetséges fellebbezési fórumot már végigjárta a panaszos, ezért logikusnak tűnt a helyi alkotmánybíróság döntését is megvárni a beadvánnyal. Váratlan fordulat, hogy most pont ez a várakozás lett a beadvány veszte. Hogy hat évig tartott a strasbourgi bíráknak eldönteni, hogy a szlovák alkotmánybíróság foglalkozhatott volna-e érdemben az üggyel, azt mutatja, hogy a kérdés megítélése egyáltalán nem magától értetődő.

A beadványt jegyző jogász, Fiala-Butora János a 444-nek azt nyilatkozta, hogy hamarosan egy hasonló ügyet visz Strasbourgba, és „folytatódik a küzdelem a magyar nyelvű sajtót diszkrimináló szlovákiai törvénnyel szemben.”

Szlovákia erőteljesen korlátozza a magyar nyelv használatát

Szlovákia erőteljesen korlátozza a magyar nyelv használatát, annak ellenére, hogy az ország lakosságának mintegy 10 százaléka magyar anyanyelvű, és egy EU-s tagállamról van szó, ahol legalábbis az alapelvek szerint illő volna komolyan venni a lakosság emberi jogait. A szlovákiai törvények a reklámok és önkormányzati feliratok esetében is előírják, hogy mindent ugyanakkora méretben ki kell írni szlovákul is.

A hivatali nyelvhasználatot csak olyan településeken engedik a magyaroknak, ahol a lakosság legalább 20 százaléka magyarnak mondta magát a legutóbbi népszámláláskor (a következő, idénre tervezett népszámlálás nyomán már 15 százalékra viszik le ezt a határt). Ebből eleve következik, hogy a nagyvárosokban, ahol a legfontosabb hivatalok vannak, nem lehet magyarul ügyeket intézni. Ahol pedig lehet, ott is joga van a település vezetésének, hogy csak az ügyfélfogadási idő bizonyos részében biztosítson magyar nyelvű ügyintézőt.

A magyar nyelvű tévék és rádiók működését alapból korlátozó törvényt olykor egészen abszurdnak tűnő esetekben is használták az utóbbi években a magyar nyelv korlátozására.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Címlapkép: Pixabay