Mindenről a fehér csecsemők tehetnek, akik haladó tudósok számításai szerint évente akár 58,6 tonna CO2-vel is terhelik bolygónkat. Milyen “praktikus”, ha a szivárványos és gender propagandával is csökkenteni lehet a születésszámot.

Ügyes-bajos dolgaink és járvány utáni túlélési gyakorlataink közepette se felejtsük el a mainstream gondolkodás premisszáját: ha mindenki úgy élne, mint az amerikaiak, akkor évente három Földre lenne szükség, ha pedig úgy, mint mi, európaiak, akkor kettőre. A feltörekvő ázsiai országok csak tovább rontanak a helyzeten, vagy más olvasatban gyorsítják a klímaváltozást.

Ázsiában még csak most rügyezik a fogyasztói társadalom, évente tízmilliós létszámmal bővül a középosztály. Sokan most cserélik robogójukat autóra, vagy vásárolják első okos telefonjukat, így ott az USA-ban és Európában lesajnált modellek is jól fogynak. Obama elnök már 2011-es canberrai beszédében úgy fogalmazott, hogy az ázsiai és csendes-óceáni országok fogják a XXI. századot meghatározni.

Nyugat-Európában ezzel szemben évtizedes stagnálás, az USA-ban hitelből finanszírozott fogyasztás látható. A jegybankok kötvényvásárlása a finanszírozhatóság határát feszegeti, a tőzsdei árfolyamnyereséget a spekulánsok már kimaxolták, a most induló technológiaváltás pedig tízezreket tesz munkanélkülivé.

A klímahelyzet kezelésére Bill Gates már 2010-ben egy egyszerű képletet vázolt fel: az emberek által igénybe vett szolgáltatások, azok energiaigénye, illetve az energia előállítása során keletkező károsanyag mennyisége határozzák meg a CO2-kibocsátást. A szolgáltatások csökkentését szolgálná a járványügyi leállás megismétlése immáron a klímaváltozás örve alatt, szakértők szerint egy kétévente megismételt leállással a szigorúbb klímacélok is elérhetővé válnának.

Itt érünk el Bill Gates képletében az emberek számához. Az előadás 2010-es elhangzásakor 6,8 milliárd ember élt a Földön, azóta egymilliárddal többen lettünk. Adódik tehát a kérdés, hogy miként lehet a CO2-képlet eredményét az elvárt zérushoz közelíteni?

Itt jön a képbe a mainstream “kultúra”, ami a Föld népességének növekedésével arányosan válik egyre dekadensebbé és deviánsabbá. Eddig a hedonizmus jegyében azt hirdették a fiataloknak, hogy tetessék magukat meddővé, vagy éljenek-nyaraljanak gyermekmentes “felnőttbarát” környezetben. A gender-ideológia és a nők “önmegvalósításának” a hagyományos családmodelltől eltérő hype-olása időben még jobban kitolja a gyermekvállalást.

Az is árulkodó, hogy a “sokszínűség” és a “tolerancia” jegyében nem a gyermeket vállaló és a hagyományos családmodellt támogató nők kerülnek címlapra és plakátra. A “másság” öncélú mutogatása, “lázadásként” való bemutatása az optimális családalapítási korban lévő fiatalokat célozza, bár a “mesekönyvekkel” és óvodai-iskolai “érzékenyítéssel” a befolyásolást még korábban kezdenék. Itt is érvényes, a későbbi gyermekvállalás kevesebb gyermeket jelent, így minden meg nem született amerikai vagy európai csecsemő 58,6 tonnával “tehermentesíti” Földünket.

Így ér össze a gender-ideológia, a homoszexualitás propagálása (2024-től már csak olyan filmet jelölhetnek Oscar-díjra, amelyben valamilyen kisebbség kiemelt szerepet kap) és a klímahisztéria. Fura, hogy ezzel csak minket, nyugatiakat “örvendeztetnek” meg. A rijadi vagy pekingi amerikai követség épületén hiába keressük a szivárványos zászlót, az iszlám országok bevásárlóközpontjaiban nincsen “Pride hónap”. A hollywoodi filmek ott vetített változatában nincsen leszbikus csók.

Mi, magyarok 2010 óta egy olyan országot formálunk, ahol az életünket a természet kipróbált és felülírhatatlan törvényei határozzák meg. Az apa férfi, az anya nő. Vigyázzunk a szabadság eme értékére, vigyázzunk gyermekeinkre, vigyázzunk a jövőnkre!

(Kép forrása: itt.)

Forrás: mozgasterblog.hu