A kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza két országgyűlési választás között a nemzeti konzultációt, mint politikai egyeztetési lehetőséget. A konzultációk révén a kormányzat számos stratégiai, hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdésben kérte már ki a választók véleményét – mint például a migráció, az Alaptörvény, vagy éppen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések – és cselekedett a válaszoknak, vagyis a választói akaratnak megfelelően.

A nemzeti konzultáció mára nem csupán hazánkban, de számos európai országban – így például Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban – sikeresen alkalmazott politikai egyeztetési műfaj – írja a Századvég Alapítvány a legújabb elemzésében.

A nemzeti konzultáció azokat is megmozgatja, akik nem küldik vissza a kérdőíveket, vagy nem töltik ki azt az interneten. Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények és alternatívak is beépülnek a döntések előkészítésébe – emelték ki.

A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték baloldali támadások mind a kezdeti években, mind a legutóbbi alkalmakkor, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős.

Politikai jelentősége és sikeressége pedig éppen ebben áll, vagyis a kormányzati döntéshozatal minden ilyen alkalommal a választók véleményének kikérése után, az alternatívák ütköztetése mellett történik, ami különösen akkor mutatkozik kulcsfontosságúnak, mikor olyan kérdések, problémák vetődnek fel, amelyekre korábban példa sem volt – mint például az illegális migráció, vagy éppen a koronavírus-járvány miatti leállás vagy nyitás kérdése.

A konzultáció, mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban – ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán.

Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritika ellenére a hazai baloldal is több konzultációt tartott, legutóbb a világ 34. legrangosabb egyetemének Budapestre tervezett kampuszának kérdésében. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét és az EU Jövője
konferenciasorozathoz, illetve a magyar nemzetgazdaság újraindításához kapcsolódó, sorsdöntő kérdésekben újra erre készül.

A teljes cikket a Magyar Hírlapban, itt olvashatja el.