Romaság – Határok nélkül címmel zajlott hároméves program a Kárpát-medencében a halmozottan hátrányos helyzetű romák felzárkóztatása érdekében. Az elmúlt tíz évben nem volt olyan átfogó, romákról szóló kutatás, mint ami tavasszal zajlott a program keretében – ennek eredményeit is ismertették a Szegedi Dóm Látogatóközpontban június 23-24-én rendezett konferencián.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vezetésével, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken – Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken – élő roma családok identitását, illetve szociális és munkaerőpiaci helyzetét.
A konferencia megnyitóján üdvözletet mondott Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) miniszterhelyettese, Latorcai Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára, Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke, valamint Monszpart Zsolt, az EMET főigazgatója.
Rétvári Bence fővédnök elmondta: a mostani politika célja, hogy igazi segítséget nyújtsanak; ösztöndíjakat adnak például a különböző iskolai végzettségek megszerzéséhez. „A problémáikat pedig nem irodákból kezeljük, hanem jelen vagyunk a romák között, mert csak így lehet megérteni, mire van szükségük” – tette hozzá. Monszpart Zsolt kiemelte: soha nem költött még a kormány akkora összeget a romák leszakadásának csökkentésére, illetve a felzárkóztatásra, mint most.
Kozma Gábor rektor, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete (SZEGEPI) főigazgatója szólt az egyházmegye köznevelési, felsőoktatási és gyermekvédelmi intézményeinek tevékenységéről a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, elsősorban a romák segítésére.
A konferencián részt vett Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is, aki – mint fogalmazott – virág helyett két gyereket hozott.
Alberti Annamária verset mondott, majd Michi Denisával együtt elénekelték a cigány himnuszt. A lányok kicsi koruk óta Böjte Csaba gyermekotthonának lakói. (A dévai alapítású gyermekotthon-hálózat lakóinak 20 százaléka roma származású.)
Fotó: Kuklis István/Dálmagyar.hu
Böjte Csaba beszámolt arról, minden évben június 4-én megtartják a „Szövetségkötés napját”, mely többet jelent, mint a Trianon-emléknap.
„Mert mi mindannyian az Újszövetség népe vagyunk, ez pedig bőrszíntől függetlenül összeköt bennünket” – fogalmazott.
Latorcai Csaba államtitkár a 912 millió forintos támogatással megvalósult, hároméves projektről elmondta, a Kárpát-medence magyarlakta vidékein élő, hátrányos helyzetű romák felé fordultak. Rámutatott: a cél nem a segélyezés, hanem hogy képessé tegyük őket végzettséget, majd munkát szerezni.
Székely Levente, a kutatás vezetője arról beszélt, a felmérésből az derült ki, hogy a magyarországi és erdélyi romák közel fele annak ellenére elégedett az életével, hogy sokan közülük szegénységben, nehéz körülmények között élnek. Felvidéken ez az arány valamivel rosszabb volt. A megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek, a többség pedig identitásában is elsősorban magyarnak vallja magát.
Az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozások közel fele alkalmazott már roma származású munkavállalót, és többnyire elégedettek a munkájukkal. Ez azért is fontos, mert a romák többsége személyes helyzetének javulását a munkaerőpiactól és nem a támogatásoktól várja – foglalta össze a több ezer oldalas munkaanyag néhány lényeges pontját a kutatás vezetője.
Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke videó-üzenettel csatlakozott a konferenciához. Összefoglalásként elmondta, a kutatás célja az volt, hogy megmutassa a legfontosabb teendőket, illetve azt, hogy milyen területeken tudják majd a leghasznosabban elkölteni a következő időszak pályázati forrásait.
Forrás: Magyar Kurir
Fotó: Kuklis István/Dálmagyar.hu;
Magyar Kurír
