Miközben a háttérben, diplomáciai fronton változatlanul dolgoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes találkozójának létrejöttén, Kijev továbbra is adósa a kárpátaljai magyarsággal szembeni gesztuspolitikának. Pedig lehetősége lett volna rá, sőt még most sem késő.

A helyi magyarság és a mögötte álló anyaországi vezetés által kifogásolt nyelvhasználati problémákat megnyugtató módon rendezhették volna azzal, ha a magyart is az őshonos népek közé emelik, de erre nem került sor. Megoldást jelenthetne az új kisebbségi vagy nemzeti közösségekről szóló jogszabály, de az eddig ismert részletek alapján attól sem várhatunk érdemi előrelépést. Az ukrajnai kisebbségek szempontjából kedvezőtlen döntéssel zárult a taláros testület normakontrollja is. Az ukrán alkotmánybíróság a múlt héten alkotmányosnak minősítette az államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a kisebbségi nyelvhasználatot az élet összes fontos területén az oktatástól kezdve a kereskedelmen át a kulturális életig, bezárólag akár a sajtóval – írja a Magyar Nemzet…

…A negatív fejlemények tudatában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatában sajnálatosnak tartja, hogy alkotmányosnak ítélték a nyelvtörvényt. Meggyőződésük, hogy politikai és nem jogi döntés született. Emlékeztettek, hogy a még 2019 áprilisában elfogadott jogszabály ellen hevesen tiltakoztak többek között a kárpátaljai magyar szervezetek, mivel a törvény felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. E törvény nemcsak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértőivel szemben, ezzel ellentmondva számos nemzetközi kötelezettségvállalásának, áll a nyilatkozatukban.

A kulturális szövetség ugyanakkor üdvözli Ukrajna elnökének kezdeményezését, amely újabb törvényben rendezné az országban élő nemzeti közösségek helyzetét. A jelenleg még érvényben lévő 1992-es, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az európai gyakorlatnak megfelelően viszonylag széles jogokat biztosít az országban élő nemzetiségek számára. A KMKSZ-nél bíznak benne, hogy az új szabályozás tovább bővítené és nem szűkítené a már meglévő kisebbségi jogokat.

A remény hal meg utoljára, tartja a mondás, úgyhogy amíg élünk, remélünk. De miben reménykedhetünk, amikor az ukrán törvényhozás egy nyilvánvaló tényt sem hajlandó tudomásul venni. Nevezetesen azt, hogy az ott élő magyarok nem betelepülők, ott éltek ők és őseik is. Akkor miért is nem őshonos kisebbség a magyar?

Kérdés továbbá, hogy ha a ma még érvényes nemzeti kisebbségekről szóló törvény „viszonylag széles jogokat biztosít”, a nyelvtörvény hogyan veheti el ezek egyik legfontosabb elemét, az anyanyelv hivatalos használatának jogát?

Ukrajna nagyon szeretne az Európai Unió tagjává válni és persze a NATO-hoz is szívesen csatlakozna. Így? Nem fog ez menni, fiúk…

A teljes írás itt olvasható.

(Címkép forrás: Sputnik/Stringer)