Bár a szlovák kormány jóváhagyta az oktatási törvény módosítását, amelynek célja többek közt a nemzetiségi iskolák fogalmának bevezetése, a szakértők szerint azonban lényegi előrelépés nem történik a kisebbségi oktatásban.

Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter (képünkön) az általa benyújtott mindhárom törvénytervezetről azt hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatról van szó, mivel „megtettük az első lépést az iskolaügyi reform irányába”. A nemzetiségi oktatás kérdése is terítékre került, az oktatási törvény javaslata Szlovákia történelmében először használja a nemzetiségi iskolák fogalmát.

„Az, hogy törvény rögzítse a nemzetiségi iskolák fogalmát, egy régi kérése a kisebbségeknek. Pozitívnak tartom, hogy megtörténik ez a definíció.
A másik oldalon viszont minden definíció csak annyit ér, amennyire sikerül mögé tartalmat tenni” – osztotta meg az Újszóval Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos és a Bél Mátyás Intézet vezetője. Hozzátette, egyetért azzal a kritikával, amelyet már korábban a szakma képviselői is megfogalmaztak. „Annak ellenére, hogy definiálásra kerül a nemzetiségi iskolák fogalma, ez semmiféle praktikus előnyt nem jelent az érintett iskolák számára.

Nincs hozzá anyagi vagy támogatási forrás kapcsolva. A jövőben kihívás lesz, hogy azok, akik beleesnek ebbe a definícióba, valamilyen formában kedvezményezésre kerüljenek” – véli Ravasz. A szlovákiai magyar pedagógiai szervezetek aktívan bekapcsolódtak a javaslat véleményezésébe – a tervezet kidolgozásába nem vonta be őket a tárca, így csak ezen a csatornán keresztül tudtak beleszólni a módosítás tartalmába. Többek közt azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolák kategóriájába azon intézményeket sorolták, ahol minden tantárgy oktatása (leszámítva az idegen nyelvet) a kisebbség nyelvén történik. Ez elsősorban a roma, ruszin és német kisebbség szempontjából előnytelen, hiszen ezekben az iskolákban jelen van a kisebbségi nyelv oktatása, de a definíció értelmében nem számítanak nemzetiségi iskolának.

„Ezt nem tartom szerencsés megoldásnak, ezek az iskolák így tulajdonképp egy fura helyzetbe kerülnek. Egyrészt van náluk valamiféle kisebbségi oktatás, másrészt a törvény egyértelműen nem sorolja be őket a nemzetiségi iskolák kategóriájába” – folytatta az intézetvezető, majd emlékeztetett, a törvény végleges szövegére egyelőre várni kell, mivel a javaslatra még a parlamentnek is rá kell bólintania.

A reform egyébként számos változást ígér. Az alapiskolai végzettség megszerzését a Tesztelés 9 néven ismert központi felmérés sikeres elvégzéséhez kötné a minisztérium. Csak azokat a diákokat vennék fel középiskolába, akik legalább 20%-ot elérnek a teszten. A javaslat vázlata azonban nem számolt a szintfelméréssel magyar nyelvből és irodalomból.

A Comenius Pedagógiai Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rámutatott, hogy a magyar nyelvről megfeledkezett a tárca. Az államtitkár leszögezte, ez a kérdés már a konstruktív és transzparens véleményezési folyamat első szakaszában megoldódott. „A véleményezés második körére ezeket az apró technikai ügyeket kiküszöböltük” – tette hozzá.

Kép: Újszó.com