A veszélyek közepette van még egy út a számunkra: maradunk és küzdünk! – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barta József azzal kapcsolatban, hogy a csupán százezer főre becsülhető kárpátaljai magyarság egyre fogy Kijev nacionalista politikája és a nehéz gazdasági helyzet miatt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok elvándorlását meg kell állítani, amihez továbbra is a magyar kormány segítségére van szükség. Részletek következnek az írásból.
– Kijev az utóbbi években több olyan törvényt is bevezetett, amely jelentős mértékben korlátozza az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság alapvető jogait az anyanyelven történő oktatás és a mindennapi nyelvhasználat terén. Mi áll ezeknek a lépéseknek a hátterében?
– Ezek a lépések azután történtek, hogy Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, és Ukrajna keleti részén harccselekmények indultak be, komoly konfliktusövezet rajzolódott ki – és ennek még most sem látjuk a végét. Az Oroszország és Ukrajna közötti korábbi barátság, együttműködés helyett egy ellenséges viszony alakult ki, és az ukrán politika azt gondolja, hogy minden, ami orosz, az rossz.
Úgy vélik a politikusaik, hogy azt a veszélyt, hogy az oroszok által lakott területek esetleg leszakadjanak Ukrajnától vagy Oroszország ugyanúgy annektálja ezeket a területeket, mint a Krímet, úgy lehet megelőzni, hogy az orosz ajkú kisebbséget – amely tízmillióra becsülhető – asszimilálják a nyelvében is. Tehát az orosz nyelvet ki kell szorítani onnan, ahonnan csak lehet, az oktatásból, a mindennapi életből, és a státusát, amelyet egyébként az ukrán alkotmány 10. cikkelye garantál, el kell venni.
– Ugyanilyen hátrányosan érintett az összes többi, Ukrajnában élő kisebbség is?
– A törvényekben nem szerepel külön, hogy azok leginkább az oroszok ellen irányulnak, tehát egy kalap alatt minden nemzeti kisebbség elszenvedi ezt a politikát. Négy év alatt négy törvény szűkítette le az Ukrajnában élő kisebbségek jogait: a 2017-es, oktatásról szóló törvény, a 2019-es, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvény, a 2020-ban elfogadott, a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény, illetve a 2021-ben elfogadott, őshonos népekről szóló törvény. Kialakult egyfajta kasztrendszer Ukrajnában: van egy népcsoport, az ukrán, amelyiknek nyelvhasználatában mindent szabad, az oktatásban – az óvodától a felsőoktatásig – az anyanyelvükön tanulhatnak az ukrán gyerekek, és használhatják a nyelvüket az élet minden területén. A másik népcsoport azokat a nemzeti kisebbségeket foglalja magában, amelyeknek az anyanyelve európai uniós hivatalos nyelv, ide tartoznak a magyarok, a románok, a lengyelek, a szlovákok, a bolgárok stb.
Nekik joguk van az oktatásban az elemi iskolában használni az anyanyelvet, de ötödik osztálytól kezdve már át kell térniük az ukrán nyelvi oktatásra. Továbbá vannak azok a kisebbségek, amelyeknek az anyanyelve nem EU-s hivatalos nyelv, ide tartoznak az oroszok, akiknek nincs joguk az anyanyelvüket használni az oktatásban, már az első osztálytól kezdve csak ukránul tanulhatnak, legfeljebb a magánszférában beszélhetnek anyanyelvükön. Illetve van még egy kategória: az őshonos népek, amelyeknek van lehetőségük anyanyelvükön tanulni a középiskola befejezéséig, ők a krími tatárok, krimcsákok, karaimok, akik a Krímben élnek – amely pillanatnyilag nem Ukrajna területéhez tartozik.
Mindez tehát diszkrimináció: egyesek felé pozitív, egyesek felé negatív. Tiltja is az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog.
Mi küzdünk ez ellen, szeretnénk visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel rendelkeztünk 2017 előtt. Kompromisszumos megoldásként elfogadtuk volna azt is, hogy ugyanolyan jogokat kapjunk, mint a krími tatárok, azaz hogy minket is ismerjenek el törvény által őshonos népnek – annál is inkább jogot formálhatunk erre, hogy több mint ezer éve őseink itt éltek ezen a földön, tehát nem betelepültünk, hanem őshonos népek vagyunk. Ha ezt a státust megkaptuk volna, akkor legalább az a lehetősége meglenne most a gyermekeinknek, hogy érettségit tudjanak szerezni az anyanyelvükön tanulva.
Az interjú további részeit itt olvashatja el.
Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István
