Újra elkezdődhet az energia- a bankszektor, a hazai infrastruktúra és ellátórendszerek privatizációja, kiszervezése. Ez volt a jellemző a 2010 előtti időszakban – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke jelezte: az is kérdés, hogy adott esetben a Demokratikus Koalíció vezetése alatt hogyan tanítanák az iskolákban az 1956-os eseményeket, és hogyan tanítanák, ha például a Jobbik szava lenne a döntő. Idézünk a cikkből.

Ahogy a baloldalon fogalmaztak: egy kormányváltás után „elegáns kézmozdulattal a szemétkosárba dobják” a 2022-es költségvetést. A büdzsét a nyáron fogadta el az Országgyűlés, mégpedig azért ilyenkor, hogy mindenki, így a gazdaság szereplői is időben felkészülhessenek a következő évre. Mi történne, ha sérülne a kiszámíthatóság? Ezt kérdeztük Parragh Lászlótól.

– Az elmúlt években mindig megfelelő időben derült ki, hogy milyen lesz a következő év üzleti környezete. Ez nagyban segítette a vállalkozások tervezését. Életük részévé vált, hogy megismerték a jogszabályváltozásokat, így az adózási rendszer alakulását is. Voltak olyan idők is, amikor december végén fogadta el a parlament az új költségvetést, és akkor a következő év változásaira már nagyon nehezen lehetett a cégeknek reagálniuk – idézte fel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

– Az persze igaz, hogy a vírus miatt most kiszámíthatatlanabb a jövő, de a 2022-es büdzsében óriási tartalékok vannak. A kormány adott esetben gyorsan be tud avatkozni, ha kell, ez pedig a vállalkozások szempontjából kedvező – emelte ki. Parragh László egyúttal jelezte: egy költségvetést teljes egészében év közben kidobni szinte lehetetlen. Ha így lenne, akkor leállnának a hivatalok, az intézmények, a múzeumoktól kezdve az egészségügyi ellátásig.

Az MKIK a válságról és a gazdasági intézkedésekről is rendszeresen egyeztet a kormánnyal. Sok állami döntésben visszaköszönnek a szervezet javaslatai. Ilyenek például a növekedésösztönző programok. A munkáltatói adócsökkentés jövőre is folytatódik, ez benne van a 2022-es költségvetésben is. Ezért azt is megkérdeztük az elnöktől, hogy miként értékeli a kamara és a kormány közötti együttműködést.

– Vannak, akik bírálnak minket, hogy együttműködünk a kormánnyal. A vállalkozások többsége azonban érzékeli ennek a jelentőségét, főleg a válságos időszakban. Ilyenkor ugyanis másként kell döntéseket hozni, gyorsan kell reagálni. Amikor a vírus miatt kirobbant a járvány, azonnal elkezdődött az egyeztetés a kormány és a kamara között.

Ilyenkor nincs idő arra, hogy a „békeidők” időrendje szerint cselekedjünk, mert azonnal szükség van az életmentő intézkedések bevezetésére.

Ilyenkor könnyebb hibázni, de ha nem születnek meg időben a döntések, akkor annak a következményei sokkal nagyobb károkkal járnak – magyarázta az elnök.

Ha a költségvetést jövőre egy kormányváltás után nem is lehetne megsemmisíteni, az biztos, hogy a baloldal teljesen más gazdaságpolitikát folytatna, mint ami 2010 óta működik. Ha csak a családpolitikát nézzük, akkor inkább a segélyalapú, nem pedig a munkaalapú társadalom irányát erősítenék. Ezt csinálták korábban is.

A teljes cikket itt olvashatják el.