Hátat fordított a sertéstartóknak Brüsszel. Az Európai Bizottság a jelentős tagállami nyomás ellenére sem hajlandó rendkívüli válságkezelési intézkedéseket bevezetni. Ezzel nemcsak a hazai, hanem az egész európai ­uniós sertéságazat jövőjét teszi kockára az EB.

Megtagadta a segítséget a sertéstartóktól az Európai Bizottság (EB). A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén hazánk mellett 18 európai uniós tagállam kérte, hogy a sertéspiacon kialakult helyzet miatt a bizottság tegyen javaslatot rendkívüli válságkezelési intézkedések bevezetésére. Brüsszel ugyanakkor továbbra sem hajlandó segítő kezet nyújtani a súlyos piaci válsággal küzdő ágazatnak.

Az EB szerint a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. Az uniós agrárbiztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy a tagállamok hamis várakozásokat ébresszenek a sertéstartókban.

Botrányos Brüsszel hozzáállása az európai sertésválsághoz. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak – közölte az uniós agrárminiszterek ülését követően Nagy István.

A tárcavezető tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet, és értetlenségét fejezte ki a bizottság hozzáállása miatt, hiszen a közös agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat: az idei állatjóléti támogatások keretét négymilliárd forinttal emelték meg, a sertéstartók hamarosan teljes kamat- és költségtámogatás mellett vehetnek igénybe hitelt. Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk pedig már elérhető a sertéstartók számára is. Emellett az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyagot szigorított ellenőrzésnek vetik alá.

A sertéspiaci válság hátterében a megszűnt kínai piac okozta túltermelés áll. Tavaly Németországban is megjelent az afrikai sertéspestis, s míg korábban Németország szállította a legnagyobb mennyiségű sertést a kínai piacra, a sertésbetegség megjelenését követően az ázsiai nagyhatalom azonnal leállította a szállítmányokat. Ezzel egyik pillanatról a másikra húszszázalékos többlettermelés jelentkezett a közösségben.

Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi helyzet csak akkor fog változni, ha csökken a sertéslétszám.

A cik további részeit itt olvashatják el.

Kép: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád