A hatalmas óbudai zöld terület egy részének beépítéséről egyeztetett Barts ismeretlen befektetőkkel, a vagyonkezelő vezetője kijelentette, barter üzletet kötnének, „mert akkor nem eladtam az ezüstöt, hanem beváltottam”.

Anonymus az óbudai Mocsárosdűlő hasznosításáról jelentetett meg új videót. A maszkos alak közölte, hogy korábban szóba került már ez az ügy, de akkor Szabó Tímea mindenkit megnyugtatott, hogy nincs itt semmi látnivaló, kitaláció az egész. A Párbeszéd képviselője akkor azt mondta – ezt a felvételt most be is játssza Anonymus –, hogy Budán, a Mocsárosdűlőn 650 ezer négyzetkilométer (sic!) zöldterületet nyilvánítottak védetté és mondták ki, hogy semmit nem lehet oda építeni, s ez az elmúlt 30 legnagyobb zöldítése volt.

300 ezer négyzetmétert lehet rátenni

Ezt követően újra a Városháza-gate egyik főszereplőjéé a szó. Barts Balázs, azt mondta, a Mocsárosdűlővel kapcsolatban az az álláspont, hogy egy része beépülhet, 300 ezer négyzetmétert lehet „rátenni”. Ezután valaki megkérdezi, hogy az milyen övezetbe esik, erre a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója azt válaszolta, most csinálják a tervét. Egyébként pedig az Óbudai Egyetem kinézte magának, hogy egy campust csináljon. S azzal folytatta, hogy

fantasztikus a hely, lesz tó is ott,

egyébként a terület majdnem akkora, mint a Városliget. S lesz ott iroda, lakóövezet, szolgáltatás, állomás – mondja –, s közben feltehetően mindezt a térképen mutogatja.

„Tehát hogyha kicsi az 55, akkor itt egy nagyobb falat”

– fogalmaz Barts, de nem derült ki, hogy a szám mire vonatkozik. Majd kijelenti, hogy a beépíthető rész 14 hektár.

Eladás helyett barter

A beszélgetőpartnere rákérdez, hogy van-e már elképzelés az árazásra. Erre a vezérigazgató azt mondja, most árazzák, s nagy valószínűséggel azt az álláspontot fogja képviselni, hogy ne pénzt kérjenek érte cserébe, hanem épületeket. Példaként felhozta, hogy a vevő csinál 110 lakást, ebből a főváros kér 150-et. S az üzlet ütemezve zajlik, ha az első 200 lakásra van építési engedély, akkor a befektető ezeket megcsinálja, és abból ad 25-öt. Ha minden „kóser”, akkor jöhet a következő ütem. S akkor az üzlet nem eladásról szól – jelenti Barts. Ha pedig irodákat vagy logisztikai funkciójú épületeket akar a fejlesztő, akkor „nem az önkormányzatot vinném oda, de van igényünk irodára…,

valamennyi részt kérünk belőle”

– fogalmazott, s azzal folytatta, hogy „mert akkor nem eladtam az ezüstöt, hanem beváltottam”.

Egy harmadik résztvevő megjegyzi, hogy ez egy barter konstrukció. Ennek ellenére azt kérdezik Bartstól, mikorra tervezik az eladást. A vezérigazgató kijelentette, nem idén, nem jó, ha az ember mind a négy lányát egyszerre akarja kiházasítani, mert túl nagy a kínálat és kevés a kereslet, meg ekkora pénzekkel kevesen rendelkeznek a magyar piacon. S azzal folytatta, hogy most készül a szabályozási terv, és azért érdemes erről beszélgetni, mert „érdekel bennünket az, hogy ide ki mit tenne”.

„Kiss Lacival megvan a deal”

Barts első beszélgetőpartnere felveti, hogy a harmadik kerületi önkormányzat nem szeretne több lakót. Erre a második megjegyzi, hogy szeretni fog, amit Barts is megerősít, hiszen „egymás kezébe csaptak”. Barts elismeri, hogy a harmadik kerületi önkormányzat nem szeretne lakást általában, mivel az kommunális fejlesztéssel jár együtt, és nem folyik be iparűzési adó, de a Mocsárosdűlő esetében, ami egy „Városliget izé, vegyes funkció”… „Kiss Lacival (ő a polgármester – a szerk.) megvan a deal, hogy itt lehet lakás”.

Barts ezután különböző terveket vesz elő, megemlíti, hogy az egyik elképzelés szerint 344 ezer négyzetméter az összes szint, ez 1100 lakást jelent.

A beszélgetés végén közli Anonymus, hogy ez

ugyanaz a modell, mint a Városházánál,

azt állítják, minden rendben van, de a háttérben suttyomban üzleti körökkel alkudoznak.