Apróságnak tűnik és persze – látszólag – az is. Sétálgatva Budapest egyik legpolgáribbnak és jobboldalinak tartott, XII. kerületi karácsonyi vásárán, hirtelen felcsendült a Jingle Bells.

Elkezdtem magamban is dúdolgatni és még az első sor végéig sem jutottam el, amikor eszembe jutott: vajon miért nem egy magyarul énekelt karácsonyi dalt hallok? Miért nem azt hallom, hogy „Mennyből az angyal”, „Kiskarácsony, nagykarácsony”, „Pásztorok, pásztorok” és a többi, és a többi… Rengeteg CD készült ezekből az elmúlt évtizedben is, vajon miért nem egy olyat tett fel a jobb sorsra érdemes embertársam a lejátszójára?

Vajon mit mond nekünk, így a 21. század elején a Jingle Bells? Egyáltalán ki tudja, hogy miről szól? Őszintén szólva én sem voltam vele tisztában, de az interneten megtaláltam. A dal címe arra a csengőfajtára utal, melyet a ló vontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül. Mármint az Egyesült Államokban, A Massachusetts állambeli Medfordban, ahol a High Street 19 számú házon egy emléktábla látható, miszerint a dal abban a házban született 1850-ben.

Nincs nekem semmi bajom ezzel a dallal, sőt, kimondottan kedvelem. Bing Crosbytól, Louis Armstrongon keresztül a Beatlesig számtalan világsztár feldolgozta már. Sőt, a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből is közvetítettek a Földre. 1965. december 16-án a Gemini-6 űrhajó legénysége adta elő harmonikán.

Azért mégiscsak elszomorított, hogy ezt kellett hallanom a „mi” karácsonyi vásárunkon.

Néha úgy érzem: teljesen védtelenek vagyunk a globalizálódó világban és alig tudunk valamit tenni. Egy-egy magyar filmet úgy kell „bekönyörögni” a jórészt külföldi tulajdonosok által üzemeltetett mozihálózatokba, beleszólni sincs jogunk abba, hogy a Netflix, amelynek központja Hollandiában van, milyen tartalmú filmekkel (is) bombázza a felnövekvő generációt, miképp érdemben azt sem tudjuk befolyásolni, hogy a globális tech-vállalatok (Facebook, Google/Youtube és társaik) mit engedjenek vagy mit tiltsanak meg nekünk, a hírek magyar fogyasztóinak.

Valamilyen angyali „szikrára”, isteni beavatkozásra, de mindenképpen erős politikai a akaratra lenne szükségünk, hogy jövőre legalább egy picit elmozduljunk ebből az állapotból.