A Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. Sikeresen mintát vettek a győri Szent László-hermában található Szent László király koponyaereklyéből, míg mások ezt a szintet nem tudták megugrani, sőt könyvben publikálták, hogy az ereklye alkalmatlan mintavételre, vagyis abból nem nyerhető ki értékelhető DNS.

„Nos, örömmel jelentem ki, hogy az ereklye archeogenetikai vizsgálatra alkalmas mennyiségű DNS-t tartalmaz – mondta a Demokratának adott interjújában Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A hosszú és kimerítő interjúban a tudománypolitika és az intézet eddig elért eredménye is szóba kerülnek.”- ebből szemléz a Magyar Nemzet.

Főigazgató: Ezzel a tudományos lépéssel egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, és végezzük el a feladatot úgy, ahogy azt kell: a legmagasabb tudományos fokon. Nem először mondom el azt a jó hírt, hogy a harvardi és lipcsei laborok után a Magyarságkutató Intézet szegedi laboratóriuma – a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben kiépítve – a világ legfejlettebb laborjai között van az archeogenetika tudományterületén. Erre nyugodtan lehetünk büszkék – mondta Horváth-Lugossy Gábor.

Horváth-Lugossy Gábor főigazgató. Magyarságkutató Intézet/forrás/Demokrataet

Horváth-Lugossy Gábor főigazgató. Magyarságkutató Intézet/forrás/Demokrata

Hogyha kiderül, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma, ennek többféle hozadéka lehet, például a további Turul-dinasztia kutatásban is nagy segítséget jelent, mert III. Béla után így újabb, a dinasztiához tartozó uralkodót azonosíthatnak, amely a családfában újabb leszármazók és felmenők azonosításához járulhat hozzá. A magyar őstörténet kutatásának politikai vetületéről szólva, az intézet főigazgatója kifejtette, hogy a baloldali dogmák mindmáig meghatározók a magyar őstörténeti kutatásokban, és ennek mélyre nyúló okai vannak: Egy olyan nézet jelent meg, melyet talán úgy lehetne jellemezni, hogy a balliberális tudományos kánon hiperszkepticista álláspontra helyezkedett az őstörténet-kutatásban.

Aki a pánszláv ideológia egyik kardinális térbeli pontján, a Kárpát-medencében igyekezett egy széles körű nem szláv múltat feltárni, arra szinte automatikusan a „nacionalizmus” bélyegét sütötték rá. Kiváló magyar kutatók politikai aktivitásuk (pl. Hóman Bálint) vagy egyszerű személyi ellentétek, rágalmak, alaptalan feljelentések miatt (pl. Fettich Nándor) elfogadhatatlanok lettek a rendszer számára, életművüket nagyjából törölni kellett a szakmai köztudatból, és a hézagot természetesen szakmailag értékelhetetlen pártaktivisták hozzájárulásával kellett pótolni  – mondta az igazgató.

Ha csak az elmúlt ezer évet nézzük, hogy milyen főbb történelmi események történtek ott, már akkor a homlokunkra csapunk: „hogy hogy ez eddig nem történt meg”? Ezer évvel ezelőtt Szent István Nagyboldogasszony-bazilikája teljes szakralitásában kezdte meg működését. Ez lett a Regnum Marianum, azaz a Magyar Királyság apostoli királyainak koronázó helyszíne, majd végső nyughelyük. Olyan erőtér ez, ahol a Turul-dinasztia kihunyása után kétszáz évvel is koronáztak és temetkeztek királyaink. Aztán a török háborúk alatt szintén kétszáz évbe telt, mire teljesen elpusztították, amit a keresztény védőbástyát betöltő magyar nemzet már nem tudott megakadályozni. 1848-ban egyetlen sértetlen királysírt találtak épségben, III. Béláét, akit 1898-ban a Mátyás-templomban temettek újra. Innen történt a korábbi hármas összefogásnak köszönhetően az archeogenetikai mintavételezés, és így került megállapításra 2017-ben a Turul-dinasztia származása. Ha tetszik, ez az origó.

Forrás: magyarnemzet.hu

Kép: Útisugó