Politikai prostitúciót követ el a baloldal. Vagyis azzal fekszik össze, akitől több hasznot remél. Mint mondta, ez a neonácik részéről is ugyanúgy fennáll. De ők legalább annyit megtesznek, hogy a választóiknak azt üzenik, hogy ők nem változtak – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Gerő András. Ugyanitt a Mazsihiszt is bírálta.

Dolga lett volna megszólalni a Mazsihisznek – jelentette ki a történész arra a kérdésre, hogy miért hallgat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ilyen feltűnően a baloldali összefogás listáján szereplő, náci szimpatizánsként leleplezett jobbikosok botrányairól.

Az ELTE BTK professzora úgy véli: ostoba döntése a Mazsihisznek, hogy nem nyilvánult meg ebben a botrányban, ugyanis ez nem kampánykérdés, hanem az európai kultúra kérdése. A történész arra utalt, hogy korábban a szervezet kiemelte, hogy kampánykérdésekben nem nyilvánulnak meg. – Ebben meg kellene szólalniuk – hangsúlyozta Gerő András a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.

A történész kiemelte azt is, hogy a jobbikosok botrányainak ügye nem szimplán zsidókérdés. Úgy véli, hogy nem olyan fontos, hogy a Mazsihisz megszólal-e a témában, bár szerinte kellene, de nem olyan fontos. Mint fogalmazott, az a fontos, hogy

a baloldali emberek elnézően viszonyulnak-e a neonáci világképhez köthető gesztusokhoz. – Vagyis befogott orral fognak-e szavazni a baloldali koalícióra április 3-án – tette hozzá Gerő András.

A Mazsihisszel ellentétben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet is már hallatta a hangját a jobbikosok botrányaival kapcsolatban. Ugyanakkor korábban pont a Mazsihisz az antiszemita közéleti megnyilvánulások elleni küzdelem élharcosaként tüntette fel magát. Bár nem a szervezet képviseletében ugyan, de megszólalt annak egyik saját főrabbija, Radnóti Zoltán is. Kiemelte többek között, hogy „A holokauszt után nem lendítjük a jobb kezünket felfelé, nem rajzolunk sem nyilaskeresztet, sem szvasztikát, és nem mondunk elismerő szavakat Hitlerről, Szálasiról, Goebbelsről.”

Viszont ő azt nem követelte, amit a többi zsidó szervezet, hogy vegyék le a közös baloldali listáról a két jobbikos politikust. Ezt a főrabbi Facebook-posztja alatt a kommentelők is azonnal szóvá tették.

Gerő András szerint honorálandó, hogy Radnóti Zoltán megtette ezt a lépést, vagyis ezzel a poszttal azt tette, ami a dolga volt és amit ugyanakkor az egyháza nem tett meg.

Nem elfogadható, ha a baloldal összeáll a neonácikkal

Az ELTE BTK professzora  egy korábbi interjúban tett hasonló kijelentésére visszautalva most is kiemelte: a véleménye nem változott, ma is úgy gondolja, hogy nem elfogadható, hogy a baloldal összeáll a neonácikkal. De felvetődik a kérdés, hogy miért tette ezt.

Gerő András szerint a legegyszerűbb ok az, hogy politikai haszonszerzés céljából történt ez meg. Ezt egyrészt arra alapozhatják, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon részleges sikereket értek el. Például baloldali támogatással jobbikos jelöltek több pozíciót, köztük polgármesteri székeket szerezhettek meg. Másrészt arra gondolhattak, hogy ha a politikai számtan megegyezik a hagyományos számtannal, akkor ha összeadják a baloldali szavazatokat, sikerre számíthatnak. – Ez nagyon részlegesen visszaigazolható állítás – emelte ki Gerő András.

A baloldali politikusok képtelenek kimondani, hogy a náci karlendítés tűrhetetlen – véli Gerő András.

Hangsúlyozta: ebből látszik, hogy politikai prostitúciót követ el a baloldal. Vagyis azzal fekszik össze, akitől több hasznot remél. Mint mondta, ez a neonácik részéről is ugyanúgy fennáll. De ők legalább annyit megtesznek, hogy a választóiknak azt üzenik, hogy ők nem változtak – emelte ki a történész. Arra a kérdésre, miszerint Z. Kárpát Dániel és Szilágyi György botrányai következmények nélkül maradnak-e és a magyar politikában hivatkozási térré válnak-e, Gerő András úgy fogalmazott: az, hogy erről beszélgetünk, ez is már egy következmény.

2022Plusz: a neonáci botrányról itt és itt írtunk még

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd