Varga Judit a Mandiner interjújában elmondta, hogy kedden Luxembourgban járt az Európa-miniszterek tanácsülésén, ahol mindenki gratulált a Fidesz választási győzelméhez. Sok sms-t kapott múlt héten a Budapestre akkreditált nagykövetektől is, „nem panaszkodom, rengetegen örülnek a Fidesz–KDNP győzelmének” – tette hozzá.
A nemzeti szuverenitást, a liberális fősodortól eltérő véleményt felvállaló kormányok mindig támadás alatt lesznek – fejtette ki.
A választás után két nappal az Európai Bizottság bejelentette a jogállamisági mechanizmus elindítását Magyarország ellen, amelyre a kormány úgy reagált, hogy Brüsszel ugyanazt a nótát fújja, mint a magyar baloldal. Az ezzel kapcsolatban feltett kérdésre, hogy nem akadályozza-e a párbeszédet ez a retorika, az igazságügyi miniszter kifejtette:
„Ez a hír is jól mutatja, mekkora különbség van a valóság és a balliberális média által mutatott kép között. Először is: még semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptunk az eljárásról, nincs nálunk az erről szóló levél. Másfelől
a hangos progresszív liberális-baloldali többség az Európai Parlamentben láthatóan nagy nyomás alá helyezi a bizottságot, amely kénytelen valamennyire engedni, elvégre az elnöküket hivatalosan az EP választja meg.
A bejelentés egy szóbeli kérdésre adott válaszban hangzott el, kicsit még a képviselők is meglepődtek rajta. Ez nem más, mint az EP és az EB közötti taktikázás része. Mindez azt követően élesedik, hogy a Fidesz–KDNP immár zsinórban negyedszer kapott felhatalmazást a kormányzásra, ráadásul ezúttal soha nem látott mértékűt – annak ellenére, hogy Brüsszelből és máshonnan is próbáltak segíteni a hazai baloldalnak” – értékelte a helyzetet Varga Judit.
Annak kapcsán, hogy hajlandó lenne-e a kormány például egy olyan gesztusra, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, mivel Ursula von der Leyen is a korrupciót emelte ki a kockázatok közül az EP-ben, Varga Judit elmondta:
„Számos gesztust tettünk eddig is, ahogy említettem, Magyarország például nem vétózott, amikor a közös hitelfelvételről szavaztunk. Ehhez képest most ott tartunk, hogy vannak országok, amelyek használhatják ezeket a forrásokat, mások meg nem. De vegyük a korrupció elleni küzdelmet, mint kritériumot! Magyarországon van antikorrupciós stratégia, számos tagállamban nem is létezik ilyen, őket azonban nem kritizálják.
Soros-szervezetek jelentéseire és percepcióira hivatkoznak, míg az OLAF-vizsgálatok nyomán például Magyarországon konkrét eljárások indulnak, vádemelések születnek az uniós átlagot bőven meghaladó mértékben.
Hozzátette:
Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán elég arra utalni, hogy más országokkal ellentétben nálunk az igazságügyi miniszternek semmilyen befolyása nincs a működésére.
„A bírók kinevezéséről a maguk által választott testületek döntenek, a Kúria és a bírósági hivatal elnökét a parlament választja. Szó sincs a jogállamiság lebontásáról, ráadásul a GDP-növekedési adatokat nézve hazánk és Lengyelország az élen jár, a munkanélküliség csökkent, sikerült gyorsan kilábalnunk a covid-válságból. Szinte minden fontos indikátort tekintve éltanulók vagyunk, említhetném akár a klímacélok teljesítését vagy az ipar modernizálását is. Valójában tehát világnézetek harcáról, ideológiai nyomásgyakorlásról és kettős mércéről van szó. Erre most épp a gyermekvédelmi törvény az ékes példa, korábban a migrációs álláspontunk volt az.”
Forrás és teljes interjú: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: Facebook
