Jó része már régen nem aktuális azoknak a kifogásoknak, amelyeket az Európai Bizottság múlt heti levelében fogalmazott meg. Több kérdésben már hónapok óta tárgyal a kormány a brüsszeli testülettel. Az elmúlt héten fontos észrevételeket tettek az érintettek az uniós kritikákkal kapcsolatban, a Kúria szerint például az egyik felvetésnek nemhogy a jogállamisághoz, de a valósághoz sincs köze.

Egy sor már lezárt ügyben, valamint nemzeti hatáskörbe tartozó témában is kritikát fogalmazott meg az uniós jogállamisági eljárást megindító levelében az Európai Bizottság múlt héten.

A már lezárt ügyek közé tartoznak például olyan operatív programok – KEHOP, KÖFOP –, amelyekre a vonatkozó auditok már lezárultak, 2017-ben és 2018-ban. A monitoring és az uniós forrású közbeszerzések átláthatósága kapcsán hazánk több alkalommal is részletesen reagált azokra a felvetésekre, amelyeket korábbi jelentéseiben tett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Ide tartozik az is, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködési megállapodás tervezetét Magyarország már 2017-ben megküldte az Európai Bizottságnak egy auditjelentés mellékleteként, amit a brüsszeli testület elfogadott, és az auditot lezárta.

Olyan kérdések is előkerülnek a levélben, amelyekben már megállapodás született a kormány és az EB között. Magyarország vállalta a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó letölthető és könnyen kereshető adatbázis létrehozását, s az intézkedést a bizottság nem kifogásolta. A korrupcióellenes küzdelem jegyében hazánk vállalta egy olyan új informatikai rendszer létrehozását, amely támogatja az ügyészségi nyomozásban részt vevő szervezeti egységek adminisztratív munkáját, a bizalmas dokumentumok kezelését – az EB ezt is elfogadta. Ami a hatásköröket illeti, noha a közös agrárpolitika finanszírozása uniós kompetencia, a tagállami birtokpolitika – földtulajdon és földbérleti rendszer – szabályozása már kizárólag nemzeti hatáskör. Szintúgy a korrupcióellenes küzdelem intézményi keretének – ügyészségi rendszer – kialakítása.

Az Európai Bizottság levele tartalmában és hangvételében is illeszkedik a testület korábbi anyagaihoz. A legtöbb kritika már megjelent korábban is, az elmúlt két év – egyébként megfelelő jogi felhatalmazás nélkül készült – jogállamisági jelentéseiben. A bizottság számos esetben saját maga által készített korábbi dokumentumokat, vagy általa finanszírozott jelentésekre hivatkozik, amiket a Soros György-féle nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k készítettek. Ilyen például a bizottság mellett a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSF) által is támogatott Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB), amelynek munkatársai, szerzői között megtalálható volt Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, az ellenzéki Momentum korábbi kabinetfőnöke is.

A levélre reagált a Kúria is, amely közleménye szerint csodálkozással értesült arról, hogy a bizottság kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon. „Meggyőződésünk, hogy a felvetésnek nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze” – írták. „Kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul” – magyarázták a közleményben. „A magasabb fokú bíróságra, így a Kúriára történő kirendelés más esetben a bíró szakmai fejlődésének és tapasztalatszerzésének is eszköze, azaz a személyes gyarapodását szolgálja. Mindkét eset átmeneti, belátható végű, határozott ideig tartó intézkedés, és mindkét esetben a kirendeléshez a bíró egyetértése és a két érintett bíróság elnökének hozzájárulása szükséges” – hívták fel a figyelmet. „Az elmúlt két esztendőben súlyos koronavírus-járvány érintette az országot, amely kihatással volt nemcsak a bírósági ügyérkezésre, de az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is. Amint a járványhelyzet – ha csak átmenetileg is – lehetővé tette, a Kúria a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és ezzel együtt a kirendelések megszüntetéséről” – áll a közleményben.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón elmondta, a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.

Emlékeztetett, vannak olyan területek, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem tud engedni, erre a választás eredménye is kötelezi. A tárcavezető a gyermekvédelmi törvény mellett azt emelte ki, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, nem szállít fegyvereket és nem küld katonákat, és nem engedik, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. Gulyás szerint a levélben nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság vagy ne találnának olyan megoldást, amely a kormány és a bizottság számára is elfogadható.

„Ha igazak lennének az Európai Unió korrupciós vádjai, akkor Magyarországon nem lenne évek óta folyamatos a gazdasági növekedés” – mutatott rá Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő, aki múlt szerdán, a jogállamisági eljárás bejelentésének napján részt vett a La faute à l’Europe? című francia vitaműsorban. Mint mondta, Brüsszel politikai zsarolásra használ fel olyan fontos ügyeket és eszméket, mint a korrupció vagy a jogállamiság egy konzervatív, kereszténydemokrata kormány ellen.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által vizsgált ügyekben átlagosan az esetek 37 százalékában történik vádemelés, Franciaországban és Magyarországon 67 százalék, míg Ausztriában 25 százalék ez az arány. Az Európai Uniónak nincs szilárd viszonyítási alapja, mikor a korrupcióról beszél, jegyezte meg. Hidvéghi szerint arról van szó, hogy Brüsszel képtelen elfogadni a magyar nép szuverén döntését, pedig az egyértelmű, hiszen a Fidesz idén sorozatban negyedszer aratott elsöprő győzelmet a választásokon.

Forrás: Magyar Hírlap

(Címképen: Ursula von der Leyen, aki hamisan vádaskodik. Fotó: AFP/Dursun Aydemir)