„A Jobbik az erkölcsi érzékét és szavazótáborát is elveszítette” – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Ifj. Lomnici úgy látja, hogy bár Jakab Péter feltehetőleg tisztességtelen hatalomtechnikai eszközökkel érte el, hogy újraválasszák, mégis sokat elárul a Jobbik jelenlegi állapotáról, hogy az egymás után jelentkező botrányok ellenére, továbbra is a jelenlegi vezetésben látják biztosítottnak a párt jövőjét. Hozzátette: mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a baloldalon semminek sincsen következménye, ráadásul remekül szemlélteti a Jobbikban uralkodó politikai éberkómás állapotokat.
Lomnici szerint a baloldal továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani a legelemibb parlamentáris normákat sem.
Az országgyűlésről szóló törvény és a házszabály is világos magatartási szabályokat ír elő a képviselőknek, melyek a törvényhozás eredményes és közjogi helyzetéhez méltó működését, valamint a választóktól kapott felhatalmazás lelkiismeretes ellátását szavatolják. Ilyen jogi előírás többek között, hogy minden képviselőnek kötelessége kezdeményezően részt venni az Országgyűlés munkájában, és elősegíteni annak eredményes működését, de ide tartozik az is, hogy a képviselő felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul nem térhet el a tárgytól, közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben nem zavarhatja, az ülést vezető elnök döntését és az ülésvezetést nem kifogásolhatja(!), illetve hogy a képviselő nem használhat az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést, és nem valósíthat meg egyéb ilyen cselekményt sem.
Mindezek ellenére a baloldal parlamenti képviselői szándékosan bojkottálni akarták a képviselői eskütétel közjogi aktusát, mely a parlamenti munka megkezdésének törvényi előfeltétele, valamint ki-be vonulgatásaikkal és egyéb figyelemfelkeltő akciójukkal direkt módon rombolják az Országgyűlés tekintélyét.
Sőt, Gyurcsány Ferenc és pártja még ennél is tovább ment, amikor törvénytelennek nevezte a magyar nemzet közös döntését, demokratikus akaratát. Ez a fajta politikai hozzáállás azonban nem számít nóvumnak a baloldal részéről, hisz emlékezhetünk,
az előző parlamenti ciklus(ok)ban is obszcén, az etika és a moralitás princípiumait felrúgó akciókkal próbálkoztak.
Ezekben az esetekben a cél világos:
mivel a jelenlegi ellenzékből hiányzik az a képesség, hogy demokratikus eszközökkel érdemi politikai és szakmai teljesítményt valósítson meg, így botránypolitizálással igyekeznek rombolni a fennálló közjogi kereteket, valamint felhívni a nemzetközi balliberális média figyelmét annak érdekében, hogy azok elfogult módon számoljanak be a hazai viszonyokról.
A választók azonban április 3-án világos és egyértelmű válaszban üzenték meg a baloldalnak, hogy a magyar társadalom nem kér ebből a politikai műfajból. A hivatásos politikusi státusszal nem csupán jogok, de jogi, sőt morális kötelezettségek is járnak, utóbbira utal, hogy az archaikus korból gyökerezik a jelölt (candidatum – fehérbe öltözött) eredeti jelentése is.
A Jobbikból az egykor szélsőjobboldali, antiszemita és rasszista mára egy identitását vesztett szélsőbaloldali pártot kreált Jakab Péter, amely láthatóan nemcsak az önazonosságát vesztette el, hanem ezzel együtt a szavazótáborát is.
A Jobbiknak nincs jövője, politikai mozgástere leszűkült vagy megszűnt. Egykori szimpatizánsai a politikai lejtmenetet érzékelvén, kihátráltak mögüle, így nem véletlen, hogy a 2018-as választásokat követően még 25 fős frakcióval rendelkező párt képviselőcsoportja mára 10 főre fogyatkozott.
Ráadásul a Jakab-Gyurcsány paktum következtében a Jobbik kénytelen a Demokratikus Koalíció akaratának végrehajtására, mely folyamat a még megmaradt jobboldali szavazók további lemorzsolódását fogja eredményezni. Erre a kilátástalan politikai helyzetre jött még rá a párton belüli nemi erőszak gyanúja, mely további éles társadalmi ellenérzést váltott ki és végérvényesen megpecsételte a Jobbik sorsát.
Gyurcsány Ferenc vezető szerepének ténye a baloldalon elvitathatatlan, ahogy az is, hogy számít a többi ellenzéki párt alá-fölérendeltségen alapuló kooperációjára és támogatására, azt már 2014-ben deklarálta: „együttműködés vagy politikai halál”.
A DK érdeke, hogy a többi pártot „leszalámizva” maga mellé állítsa azok politikusait, és hegemóniát teremtsen a baloldalon. Bár a Momentum 11 parlamenti képviselővel a második legnagyobb baloldali frakcióval rendelkezik, a támogatottságuk pedig a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján konkurál Gyurcsány pártjáéval, mind anyagi-, mind humán erőforrások tekintetében jócskán alulmaradnak a DK-val szemben.
A többi, már-már mérhetetlen támogatottságú baloldali párt pedig továbbra is bármikor megszűnhet, 2026-os parlamenti képviselői helyeikről Gyurcsány kvázi diszkrecionális jogkörben határozhat. Ezek a pártok már régen elveszítették a szuverenitásukat a DK-val szemben.
Forrás és teljes cikk: Origo
Kiemelt kép: 2022Plusz