Méltóképpen fogadták a lovas zarándokokat a csíksomlyói nyeregben péntek este. A több mint kétszáz lovas Székelyföld és az anyaország minden szegletéből, több száz kilométerről hozták el a Szűzanyához a világban élő magyarok imaszándékait, fohászait.
„Kihívás volt részt venni a lovas zarándoklaton, tizennyolc fős csapatunk Zetelakáról indult, a hőségben nem volt könnyű az út” – mondta Biró Csaba zetelaki fiatal, aki másodjára vállalkozott a lovas zarándoklatra.
Belső indíttatást érzünk arra, hogy elinduljunk, mindannyian lovasok vagyunk, közösségi élményt nyújt számunkra a zarándoklat
– tette hozzá a fiatal lovas zarándok.
A csíksomlyói nyeregben 211 lovas zarándok gyűlt össze Székelyföld és az anyaország minden tájáról, akiket a helyi városvezetés, politikusok és a történelmi egyházak képviselői fogadtak ünnepséget szervezve tiszteletükre.
„Isten hozott benneteket!” – köszöntötte az egybegyűlteket Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, aki felszólalásában kiemelte, a gondviselés a két ünnepet, a pünkösdi búcsút és a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napját egy napra terelte, hogy az összefogás jegyében megteremtse annak a lehetőségét, hogy ünnepeljük a mi magyar közösségünket, a hitvilágunkat, függetlenül attól, hogy milyen idők járnak.
„A magyar nyelv a miénk, mi vagyunk a magyar közösség.
A határok változhatnak, de semmi nem írhatja felül az összefogást, az egy magyar hitet, a közösségbe való gondolkodást.
Mondhat bárki bármit, Brüsszelben, Európában, tudjuk azt, hogy egy a magyar” – fogalmazott a városvezető.
Itt vagyunk, megvagyunk és magyarok vagyunk
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is lóháton zarándokolt Csíksomlyóra. „Csíksomlyón együtt ünnepelhetjük azt, amit a magyarság is ünnepel, hogy itt vagyunk, megvagyunk és magyarok vagyunk. Az a legfontosabb, hogy megmaradtunk, és az elmúlt években számtalan eredményt tudunk felsorolni, ezek közül a legfontosabb az, hogy
a nemzeti összetartozás érzését, de még inkább a magyarság élményét meg tudtuk erősíteni
gyermekeinkben, fiataljainkban, magyar közösségeinkben, Magyarországon, a Kárpát-medence régióiban és a diaszpórában egyaránt” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a lovas zarándoklatot ötödik alkalommal szervezték meg, idén rekordszámú lovas érkezett.
„Mindenki nem vehet részt a csíksomlyói búcsún a nyeregben, de akik nem tudnak jelen lenni, azok is lélekben kapcsolódhatnak az ünnephez. Sokan közülük üzeneteiket, imafohászaikat juttatták el a lovas zarándokokkal: Kanadától Ausztráliáig, Argentínától a Skandináv térségekig mindenhonnan jöttek üzenetek, a magyarországi és erdélyi településekről egyaránt. Az üzenetek alapvető mottója a béke és a jóság, a biztonság.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy a nemzetünk minden tagja a következő időszakot békében élhetné le”
– mondta.
Összefércel az ima
Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke a zarándokok sajátos jelképeiről beszélt, mint sorolta, régen a vándorbotot, a tarisznyát és az örökkévalóságot jelző kagylót viselték a zarándokok, később a busz és az összecsukható kisszékek mutatták, hogy zarándokok az emberek.
„Ma egy új színnel gazdagodott a zarándokjelkép, hiszen
a lovas zarándokok nemcsak eljönnek Csíksomlyóra, hanem összegyűjtik minden jószándékú magyar embernek az imaszándékát, akik nem tudnak eljönni a nyeregbe, de itt vannak köztünk.
Noha szétszaggattatunk, az anyanyelven kimondott szó, az anyanyelvünkön megírt fohász és ima összevarr, összefércel bennünket” – fogalmazott.
Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői is felszólaltak, a zarándokként érkező Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes előadását is meghallgathatták a jelenlévők. A himnuszokat pedig közösen énekelték a résztvevők.
A rendezvényt követően az ünnepség a Fodor Háznál felállított Székely Hadosztály emlékműnél folytatódott, ahol a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar alkalomhoz illő dalokat játszott, ezt követően a Csíkszéki Mátyás Huszár Egyesület tagjai felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogónkat.
Ragaszkodni kell a talpalatnyi földhöz
Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ragaszkodni kell ahhoz a talpalatnyi földhöz, amelyikért felelősek vagyunk, ezen kívül a kultúránkhoz, az anyanyelvünkhöz és az apánk sírjához, a közös élményekhez, amelyek összekötnek bennünket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes is felszólalt, beszédében kiemelte, hogy a tudás, a versenyképesség az, ami megtart bennünket. Nekünk itt a Kárpát-medencében, a 21. században kell tudjunk boldogulni úgy, hogy nem adjuk fel a szülőföldünket, nem adjuk fel a talpalatnyi földet, semennyit belőle, nem adjuk föl nyelvünket, kultúránkat, és nem engedünk az asszimilációs nyomásnak” – fogalmazott.
Írta Barabás Hajnal