Határozottabb európai határvédelmi politikát szorgalmazott Gerhard Karner Luxembourgban, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácskozását megelőzően pénteken.
Gerhard Karner a tanácskozásra érkezve azzal érvelt, hogy az EU menekültpolitikájával összhangban, meghatározott biztonsági követelményeknek egyensúlyba kell kerülniük az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő szabályozással.
A mozgás szabadságának biztosítása fontos, elengedhetetlen része az Európai Uniónak, de a biztonságot is szavatolnunk kell. Ez olyan fontos, hogy bizonyos helyzetekben szükség lehet az EU-n belüli határellenőrzésre is” – fogalmazott.
Karner az erős külső határok szükségességét, a migránsok szűrése és regisztrálása megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: ellenzi a „nyitott Európa” szlogennek, és annak hangoztatását, hogy Európa mindenkit befogad, az ugyanis véleménye szerint rossz üzenetet hordoz, és kedvez az embercsempészetnek.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a luxembourgi tanácsülés tervezett zárónyilatkozatában is szerepeltetni kívánt, a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítését célzó „önkéntes szolidaritási mechanizmusnak” nevezett rendszerrel kapcsolatban – a kiszivárgott részletek szerint – úgy fogalmazott: „nagyon szkeptikus” a migránsok tagállamok közötti esetleges áthelyezését is kilátásba helyező bekezdés elfogadásával kapcsolatban.
Nancy Faeser német belügyminiszter érkezésekor azt mondta: az EU tíz-tizenkét tagállamának csoportja kész összefogni a Földközi-tenger mentén fekvő országok megsegítésére. Információk szerint ez akár a migránsokat szállító hajók fogadását, illetve egyéb segítségnyújtást, például pénzügyi támogatást is jelenthet.
Egyes uniós tagországok, köztük Németország, Franciaország és Ausztria a 2015-ös migrációs válságot követően ideiglenes határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszain az illegális bevándorlás kezelésére, illetve a terrorizmusra hivatkozva. Az Európai Bíróság legutóbb áprilisban közölte, hogy a tagországok csak a közrendjüket, vagy a belső biztonságot fenyegető új és súlyos kockázatok esetén hosszabbíthatják meg határaikon, a schengeni övezeten belüli határellenőrzést.
Fotó: AFP/DPA Picture Alliance/Wilfr
Az előzetes nyilatkozatokat követően EU-tagországok megállapodtak a schengeni térségen belüli határellenőrzés új szabályairól – adta hírül az MTI.
Az uniós tagországok belügyminiszterei pénteki luxembourgi tanácskozásukon megállapodtak a schengeni térségen belüli határellenőrzés új szabályairól – közölte az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács.
A sajtóközlemény szerint a belügyminiszterek közös álláspontot fogadtak el a migráció eszközként történő felhasználásával szembeni fellépésről. A Tanácsban elfogadott megközelítés a migránsok eszközként történő felhasználását úgy határozza meg: „egy EU-n kívüli ország más EU-n kívüli országok állampolgárainak az unió külső határai felé vagy egy tagállamba történő mozgását ösztönzi, vagy megkönnyíti, hogy destabilizálja az EU-t, vagy annak egyik tagállamát”.
A megállapodás új intézkedéseket vezet be e jelenség elleni küzdelem érdekében, többek között a külső határokon lévő határátkelőhelyek számának vagy nyitvatartási idejének korlátozásával, valamint a határőrizet fokozásával.
A Tanács továbbá eljárásokat határoz meg a belső határellenőrzések újbóli bevezetésére, szigorúbb biztosítékokkal. Figyelembe veszi az unió nemrégiben hozott döntését, amely megerősítette a schengeni térségen belüli szabad mozgás elvét, ugyanakkor meghatározza a belső határellenőrzések újbóli bevezetésének feltételeit.
Ezek szerint, amennyiben a belső határellenőrzés szükségességének fennmaradása két év és hat hónap után is indokolt, az érintett tagállamnak értesítenie kell az Európai Bizottságot a belső határellenőrzés további meghosszabbításának szándékáról, megindokolva azt. Egyben meg kell jelölnie azt az időpontot is, amikor várhatóan feloldja az ellenőrzéseket. A bizottság ezt követően ajánlást ad ki, amely szintén erre az időpontra vonatkozik, és figyelembe veszi a szükségesség és az arányosság elvét, amelyet az adott tagállamnak is figyelembe kell vennie.
A rendelet továbbá új eljárást vezet be az illegális migránsok unión belüli, engedély nélküli mozgásának kezelésére. Az érintett tagállamok önkéntes fellépésén alapuló rendszer keretében ez az eljárás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a határ menti térségben elfogott és a területén illegálisan tartózkodókat a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés keretében átadják annak a tagállamnak, ahonnan érkeztek.
A tagállami belügyminiszterek nagy többsége támogatja az önkéntes szolidaritási mechanizmust, amelynek alapján a tagállamok önkéntesen befogadhatják a Földközi-tenger térségében fekvő tagállamokba érkező migránsokat, vagy más segítséget, például pénzügyi támogatást ajánlhatnak fel számukra.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: Bernd von Jutrczenka / dpa / AFP
