Komoly fejtörést okozhat a szivárványkoalíció pártvezetőinek, hogy egy időben tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A két voksolás ugyanis más-más stratégiát kíván: a baloldali pártok az EP-választáson külön-külön, míg az önkormányzatin együtt indultak volna. Most két megoldás közül választhatnak, azonban úgy tűnik, a baloldali szavazók számára egyik sem jár túl sok előnnyel.

Nemhiába nyilatkozott röviddel az országgyűlési választásokon elszenvedett vereséget követően Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokon külön listával kellene indulnia a baloldali pártoknak, mert „most adnunk kell egymásnak teret az útkeresésre”. Az EP-választások után a következő stációt az őszi önkormányzati voksolás jelentette volna, ahol a tavaszi eredmények és az erősorrend birtokában osztották volna szét a lapokat egymás között a baloldali pártok.

Az országgyűlési választások előtti kampányban a baloldali pártok – hosszú évek után – történetük legszorosabb összefogását valósították meg. A hat párt azonban ez idő alatt is többfelé húzott, és – mint utóbb kiderült – olyan piszlicsáré kérdésekben is hosszasan vitatkozott egymással, mint hogy

a kampányanyagokon a közös logón lévő nyíl milyen szögben dőljön, és milyen színű legyen.

Az EP-választás remek alkalom lett volna arra, hogy megtisztuljon a pálya a baloldali formációk előtt, és kiderüljön, az ötszázalékos támogatottságot meghaladó Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül mely kis pártokkal kell és lehet számolni, ha – az önkormányzati választás előtt – újabb alkudozásra kerül a sor.

Ezeket a számításokat húzta keresztül, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen bejelentette:

a jövőben egy időben tarthatják Magyarországon az EP- és az önkormányzati választásokat, amivel kilenc-tíz milliárd forintot lehet megtakarítani.

Mindezek után a szivárványkoalíció számára két lehetőség maradt.

Amennyiben az európai parlamenti szavazáson külön indulnak, úgy az önkormányzati választáson nehéz lesz elmagyarázni, hogy miért fognának össze egymással. Előbbi voksolás ugyanis versenyhelyzetet teremtene, ahol a pártok egymás kárára próbálnának erősödni, utóbbin pedig egységet, kormányzóképességet kellene felmutatni. Tovább bonyolítja a helyzetüket, hogy a baloldal pártjai lényegében ugyanazt az – egyre zsugorodó – tortát próbálják újraszeletelni, egymás rovására.

A baloldali szavazótáboron belüli „szavazatlopás”, mint politikai stratégia pedig ismételten a radikális kommunikáció formájában jelenne meg, ami az utóbbi években a börtönnel és újságírók eltiltásával való fenyegetésben csúcsosodott ki.

A DK minden bizonnyal felismerhette ezen stratégia előnyét, hiszen Gyurcsány Ferenc legutóbb eligazítást tartott önkormányzati politikusainak, amelynek a lényege az volt, hogy az Orbán-kormány törvénytelen, ő pedig teljes ellenállást és rendszerváltást hirdetett meg.

Ha az EP-választásokon a külön indulás mellett döntenek baloldali politikusok, kérdéses, hogy előzetesen hogyan választják ki a jelölteket az önkormányzati választásoknál.

Bármilyen stratégiát is választanak majd a baloldali pártok az egy időben tartandó EP- és helyhatósági választásokra, az bizonyosan állítható, hogy Gyurcsány Ferenc és pártjának vezető szerepe a továbbiakban is megkérdőjelezhetetlen marad, csak az utána következők sorrendje és sorsa kérdéses.

Persze a Jobbik összeomlása és teljes beépülése a baloldalba még kérdéses, de a balfőnök így is elmondhatja Arany örökbecsűjével, hogy „(Jobb felől) üt, nekem fütyül, (Bal felől üt) nekem fütyül” – elmehetnek.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Deák Dániel facebook