A Tűzfalcsoport tényfeltáró cikkben foglalta össze, miért fontos Soros György számára az orosz–ukrán háború. A Nyílt Társadalom és társalapítványai évtizedek óta növelték befolyásukat Ukrajnában, a jelenlegi háború pedig szembemegy azokkal a tervekkel, amelyeket a liberális agytröszt szándékozott megvalósítani keleti szomszédunknál.

Az amerikai demokrata elitnek, köztük Soros Györgynek is jelentős érdekeltségeik vannak Ukrajnában. A háború feltehetőleg ezért aggasztja őket igazán. Bár a Nyílt Társadalom Alapítvány már 1990 óta jelen van Ukrajnában, a háború kitörését követően megsokszorozták erőfeszítéseiket, és egy új alapítványt is indítottak. A Tűzfalcsoport által feltárt dokumentumokból az is kiderül, hogy mi aggasztja igazán Soros ukrajnai helytartóit: a nyílttársadalom-projekt stagnálása.

Még ha a harcok meg is szűnnek, aminek előbb-utóbb be kell következnie, a helyzet soha nem fog visszatérni a korábbi állapotokhoz. Az invázió lehet, hogy a harmadik világháború kezdete, és a civilizációnk nem biztos, hogy túléli – mondta Soros május 24-én, pontosan három hónappal az orosz erők bevonulása után. A háború meghatározó pillanat Soros, a 91 éves magyar származású amerikai számára, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) alapítójaként, egy több mint 120 országban működő alapítványi és irodahálózat alapítójaként hosszú éveket szentelt életéből a demokráciapárti munkának. A konfliktusra úgy tekint, mint annak végső próbájára, hogy győzedelmeskedhet-e a demokrácia – nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte.

Márciusban az OSF 25 millió dollárral járult hozzá a “Szabad és Demokratikus Ukrajnáért” alapítvány elindításához, amelynek célja, hogy más alapítványoktól, filantrópoktól és a magánszektorból összesen 100 millió dollárt gyűjtsön össze. Az OSF saját hozzájárulásán túl az alap eddig több mint 18 millió dollárt gyűjtött össze olyan adományozóktól, mint a Schmidt Family, az Oak és a Ford alapítványok, “és további kötelezettségvállalások is folyamatban vannak” – mondta Jonathan Birchall, az OSF szóvivője a Devexnek. Az összegeket támogatások formájában osztják szét ukrajnai és más országok szervezeteinek.

A Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (International Renaissance Foundation, IRF) – az OSF ukrajnai alapítványa – részt vesz a munka minden aspektusában, például a stratégia kialakításában, az alap irányításában és az országbeli civil társadalmi partnereknek nyújtott támogatások egy részében – tette hozzá Birchall. Az OSF elnöke, Mark Malloch-Brown a Devexnek elmondta, hogy a demokráciaalap célja az ukrán civil társadalom fenntartása, beleértve a szabad médiát és az emberi jogokat. A szabad társadalom ezen aspektusai most veszélyben vannak, mivel az orosz erők városokat foglalnak el és civileket ölnek meg.

Ha a demokrácia ebben a válságban próbára van téve, a demokrácia válasza az kell, hogy legyen, hogy ez egy olyan rendszer, amely mindenki számára működik – mondta Malloch-Brown.

Az OSF óriási hatást gyakorolt Kelet-Európában, és gyakran a független civil társadalom egyetlen finanszírozója volt a régió egyes részein, például Szerbiában a jugoszláv háborúk idején – mondta Merrill Sovner, a New York-i City University of New York Európai Uniós Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese, aki a civil társadalom és a filantróp szervezetek demokráciákban betöltött szerepét kutatja.

Ugyanakkor ez [az ukrajnai háború] egyfajta nagyon világos kommentár arra vonatkozóan is, hogy miért nem működött ez a megközelítés – az egész projekt, amely a demokratizálódás támogatására irányul. Időbe telik majd, amíg a tudósok és mások átgondolják és tanulmányozzák, hogy mit jelent ez a pillanat a demokráciaépítés projektje szempontjából általában – tette hozzá Sovner, aki korábban – nem meglepő módon – az OSF civil társadalmi programjain dolgozott.

Az OSF 1990-ben hozta létre az IRF-et, amikor a Szovjetunió összeomlott, Ukrajna pedig a függetlenség elnyerésének küszöbén állt. A támogatást nyújtó szervezet eddig több mint 230 millió dollárt költött demokráciapárti tevékenységekre, és több mint 9000 projektet és kezdeményezést támogatott. Az IRF az évek során többek között olyan oknyomozó újságírói projekteket finanszírozott, amelyek célja a kormányzati korrupció leleplezése volt, és támogatta az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal létrehozását. Az IRF és partnerei támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Ukrajnában, valamint az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények kivizsgálását is. A háború kezdete óta az IRF új küldetést vállalt, és csatlakozott az Ukrajna védelmén dolgozó civil társadalmi csoportok egyfajta “civil frontvonalához”, valamint humanitárius segítséget nyújtott a konfliktusba sodródott embereknek, köztük azoknak, akik elkezdtek visszatérni Kijevbe, miután az orosz erők kivonultak a város körüli régióból.

 Az IRF öt prioritása a következő: a civil társadalom védelmének biztosítása, a kritikus orvosi ellátmányok beszerzésének segítése, a közbiztonság védelmezőinek támogatása, az ukrán média támogatása az orosz félretájékoztatás terjedésének megakadályozása mellett, valamint az esetleges orosz háborús bűncselekmények dokumentálása a jövőbeli büntetőeljárásokhoz. Az IRF megkezdte a találkozókat az adományozókkal, és terveket készít a háború utáni Ukrajnára és egy teljesen működő civil társadalommal rendelkező jövőre vonatkozóan – írta Olekszandr Szusko, az IRF vezetője egy május 6-i blogbejegyzésében.

Az orosz inváziót megelőző hetekben Szusko elmondta, hogy ő és az IRF más munkatársai csendben összegyűjtötték a számítógépes szervereket, alapvető dokumentumokat és technikai felszereléseket a szervezet kijevi központjából. Bázisműveleteiket nyugatra, Lvivbe helyezték át. Az IRF kijevi főirodája azonban azóta részben újra megnyitotta kapuit. Az IRF nemrégiben csatlakozott az ukrán civil társadalmi csoportokhoz, amelyek az ország gazdaságának és infrastruktúrájának zöld, fenntartható háború utáni újjáépítésére szólítottak fel (háború ide vagy oda, a klímahisztinek és Greta Thunbergnek muszáj megfelelni, ugyebár – a szerk.).

Az IRF azonban továbbra is az ukránok közvetlen szükségleteire összpontosít. Figyelmét a kisebb civil társadalmi és demokráciapárti csoportoknak nyújtott hosszú távú támogatásról a humanitárius és sürgősségi segélyekhez nyújtott rövid távú támogatások felé fordította. Az alapítvány a közelmúltban a CARE Németországgal együttműködve egy új “humanitárius szolidaritási” kezdeményezést is elindított, amelynek célja, hogy azonosítsa a potenciális helyi kedvezményezetteket a legfeljebb 12 500 dolláros, kis összegű, rövid távú támogatásokra, amelyekkel az otthonukat elhagyni kényszerülő ukránokat segíthetik – mondta Jonathan Birchall a Devexnek. Az IRF összesen mintegy 140 támogatást nyújtott helyi csoportoknak, miközben a háború kezdete óta 120 közvetlen beszerzési megbízást teljesített gyógyszerek, otthoni és iskolai felszerelések beszerzésére, amelyekkel a becslések szerint 50 ezer embert támogatott.

A bizonytalan helyzet, amelyben az IRF és a támogatottjai most találják magukat, növeli az OSF küldetésének tétjét a tekintélyelvűségbe való globális visszaesés közepette. A demokrácia 60 országban csökkent az elmúlt évben a demokráciáért küzdő Freedom House csoport 2022-es jelentése szerint. A Euronews márciusi számában Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese – Soros György fia – elmondta, hogy szervezete korábban Oroszországban is dolgozott, “támogatta a jogi reformokat, küzdött a HIV/AIDS terjedése ellen, és egy ideig még a volt szovjet tudósok fizetését is fizette”, mielőtt Putyin végül elűzte volna. Az OSF-en belül nagy a félelem attól, hogy Putyin, miután Oroszországban megakasztotta a nyílt társadalom alapelveit, most a régió nagyobb részét még mélyebbre taszíthatja az autoriterizmusba.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző: Tűzfalcsoport

Kép: Illusztráció