A hazai politikai stabilitás különösen más európai uniós országokkal összehasonlítva értékelődik fel – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Nagy Ervin politológus, a hosszúra nyúlt parlamenti ülésszakot elemezve. Közölte: mivel a kormánypártok ismét kétharmados győzelmet arattak, számos folytonosság volt megfigyelhető a jogalkotás menetében.

Az április 3-i választások után új időszámítás kezdődött az Országgyűlésben – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Hozzátette: annak ellenére, hogy a választások után új parlament alakult, a voksolás előtti ülésnapok is az idei év tavaszi ciklusának szerves részei voltak, s mivel a kormánypártok ismét kétharmados győzelmet arattak, számos folytonosság volt megfigyelhető a jogalkotás menetében. Ez az ország politikai stabilitása, így a gazdasági és szociális intézkedések kiszámíthatósága szempontjából lényeges, valamint a koronavírus-járvány, illetve a háború okozta krízisben a jövőben is fontos tényező lesz. A mostani energiaválságban, illetve a globális problémák elleni védekezésben ugyanis létkérdéssé vált egy-egy ország politikai stabilitása, ami Magyarországon, a kétharmados parlamenti többséggel biztosított.

Jól látszik, hogy azokban az uniós tagországokban, ahol a közelmúltban lezajlott választások után instabil kormánykoalíciók alakultak, mint Németországban, Szlovákiában, Bulgáriában vagy éppen Belgiumban és most úgy tűnik, hogy Olaszországban is, ott a válságkezelés nem működik olajozottan. A koalíciós partnerek egymással vannak elfoglalva, leköti energiájukat a belső küzdelem, így sem lehetőségük, sem erejük nincs a hatékony kríziskezelésre – magyarázta a politológus.

Rámutatott: nálunk a parlamenti munka csupán a kampányidőszak alatt szünetelt, minden nemzetközi baloldali támadás és fake news ellenére a demokrácia zökkenőmentesen, a pluralizmus széleskörűen fennmaradt. Végül a folytonossággal és a stabilitással kapcsolatban ki kell emelni azt is, hogy a köztársasági elnök személyéről ugyan a választások előtt döntött az Országgyűlés, ám Novák Katalin hivatalba lépése már az új parlament megalakulása után történt, ami szintén a kiszámíthatóságot erősítette.

A hosszú távú, ciklusok feletti társadalom- és nemzetpolitikai célok megvalósítása folytatódhat a kétharmados kormánypárti győzelemmel,  a Fidesz–KDNP-pártszövetség a munkaalapú társadalom fenntartását, az adócsökkentés politikáját, rezsicsökkentés megvédését, a családok példa nélküli anyagi és erkölcsi támogatásának növelését, a gyermekvédelmi törvény fenntartását, a határon túli magyarokkal való összetartozás erősítését, végül a bevándorlással kapcsolatos sikeres fellépését folytatni tudja.

A baloldal esetleges győzelme esetében ezeket az intézkedéseket Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter kampányígérete szerint megváltoztatták vagy megszüntették volna – figyelmeztetett Nagy Ervin. Megjegyezte: ugyanez a folytonosság áll fenn a „kulturális expanzióra”, amelyet Orbán Viktor az idei év elején hirdetett meg és amelynek célja a magyar identitású kultúra megvédése mellett az intézmények bővítése és a szellemi terjeszkedés.

Az új parlamentben ezzel szemben az ellenzéki erőviszonyok, így az ellenzéki politizálás is megváltozott. Az Országgyűlésben rekordszámú, összesen kilenc frakció alakult, ebből hét ellenzéki. A magyar parlamenti ellenzék sosem volt ennyire széttöredezett, ami ugyan a pártfinanszírozást tekintve rövid távon haszonnal jár (hiszen több frakció több költségvetési támogatást jelent ugyanannak a szivárványkoalíciónak), hosszú távon versenyhátránnyal jár. A töredezettség ugyanis politikai válsággal jár együtt.

Nincs mondanivaló, a baloldali képviselőcsoportok keresik a hangjukat, de egyelőre az sem világos, hogy a jövőben ismét együtt vagy külön-külön fognak politizálni. Egyelőre Gyurcsány Ferenc kardoskodik az összefogás mellett, míg a Jobbik, a Párbeszéd és a Momentum is egyedül szeretne építkezni, ami további konfliktust okoz a pártok között. Ami viszont tény, hogy a jelenlegi fragmentáltság fenntarthatatlan, a baloldal válsága szerkezeti válság is, hiszen a hazai ellenzéki szavazótábor nem képes ennyi és ennyiféle pártot fenntartani – véli az elemző.

Kivételnek tartja a Mi Hazánk Mozgalmat, mert a Toroczkai László által vezetett nemzeti radikális párt már a választások előtt pontos tennivalók és ötletek kidolgozásával foglalkozott, így a parlamentben is képes volt alternatív javaslatokat megfogalmazni. Ezzel szemben a szivárványkoalíció pártjai a szélrózsa minden irányába szétszéledtek, s mivel nem dolgoztak ki a választások előtt sem világos programot, így a parlamentben ez idáig csak a hatástalan protestpolitikára és a parttalan orbánozás folytatására képesek.

A Mi Hazánk Mozgalom konstruktív politikája és világos mondanivalója az oka annak, hogy alig egy hónappal a választások után Toroczkaiék megelőzték a közvélemény-kutatások szerint az összes baloldali pártot – emelte ki Nagy Ervin. Szerinte ez nem meglepetés, hanem szükségszerű folyamatot látunk, hiszem a baloldali pártok szellemi-ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek. Egyedül a Demokratikus Koalíció maradt stabil, ám mondanivaló hiányában jelenleg ők sem tudnak erősödni.

A Magyar Hírlap teljes cikke itt olvasható el.

Szerző: Sütő-Nagy Zsolt

Kép: