Nem akarunk belemenni abba, hogy lábon lőjük magunkat a globális, 15 százalékos társasági adóval, mert ez a gazdasági növekedésünket és fejlődésünket korlátozná és állítaná meg.

Erre válaszként az Egyesült Államok kicsit fáradtnak látszó elnöke, Joe Biden úgy dönt, hogy felmondja a Magyarországgal még 1979-ben, tehát az ereje teljében lévő diktátorral, Kádár elvtárssal kötött kétoldalú egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről.

Jó, mi?

Az Egyesült Államok a barátunk.

Az Egyesült Államok még Oroszországgal sem mondta fel a hasonló tárgyú egyezményét, pedig úgy hallottuk – vagy tán rosszul tudjuk? –, hogy az USA nincs éppen tökéletes viszonyban Oroszországgal és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal, információnk szerint állítólag azért, mert Oroszország a folyamatos amerikai provokálás hatására megtámadta Ukrajnát, mely utóbbi lényegében véve az Egyesült Államok gyarmatának számít.

Na de ha ezt nem értjük, semmi baj. Ha arra gondolunk, hogy az USA-nak egyébként érdeke, hogy azért néhány terméket még mindig az oroszoktól importáljon minden handabanda ellenére, akkor már le is jövünk a falvédőről és értjük Bidenéket.

Oroszország tétel, Magyarország nem tétel az amerikaiak számára. Mi nem rendelkezünk nukleáris fegyverrel, velünk lehet szórakozni. Meg is teszi ezt a mi régi nagy barátunk, az Egyesült Államok.

Na de sebaj, itt van nekünk a másik nagy barátunk, az Európai Unió, ezen belül is különösen az Európai Parlament!

Mi bajunk lehet hát?

Ha az unió mellettünk, ki ellenünk?

Nézzük, mit tesznek a mi „érdekünkben” a mi barátaink, főleg az Európai Parlament.

1. Jogállamisági eljárást indítottak velünk szemben a helyreállítási alap nekünk járó 7,2 milliárd eurós összegéről, mert úgy vélik, hogy mi nem érdemeljük meg ezt az összeget. Jelenleg minden kérdésüket megválaszoltuk, és minden elvárásukra azt mondtuk: igen.

Most tehát reménykedünk a mi barátainkban, hogy amikor már a 27 tagállamból 26 tervezetére bólintott a bizottság, akkor talán a mienkre is fog, miután mindennek megfelelünk, amit kértek tőlünk.

Szóval reménykedünk, hogy néhány hét vagy hónap, és jönni fog a támogatás, ami jár nekünk, de valahogy eddig mégsem járt. Bízzunk a bizottság józanságában!

2. Az Európai Parlament folyamatos és megállás nélkül mószerol bennünket különféle elítélő jelentésekkel, érkezzen az Gwendoline Delbos-Corfield celebrálásában (aki a csodás Sargentini asszony és Tavares úr utódja a magyarellenességben), aki most éppen ugyanazzal vádolja Magyarországot, mint tíz éve Tavares, de hát, ha a baráton „segíteni” kell, akkor a sikeres recepten nem szabad változtatni. Nem is beszélve az igazán nagy barátunkról, aki már a nevében is barát, Daniel Freundról, aki a saját jelentésében nemes egyszerűséggel azt írta le, hogy Magyarországnak nemhogy a helyreállítási alapból, de semmilyen alapból nem szabad kapnia egy eurócentet sem!

Nos, ez világos beszéd…

És hát ne feledkezzünk meg a régi „kedvencről” sem, a 7-es cikkely szerinti eljárás állandó felmelegítéséről sem az EP részéről, amelynek végcélja – talán némi cinizmussal végső megoldásnak is mondhatnánk –, hogy vonják meg tőlünk a szavazati jogot az EU-ban.

Az Európai Parlament egyébként mára már nem egy vitatkozó demokratikus testület, hanem egy ideológiailag motivált radikálisan globalista és liberális politikai szervezet, amely számára mi kifejezetten politikai ellenfelek, ha nem ellenségek vagyunk.

Na itt tartunk, drága barátaim az USA-val és az unió parlamentjével, már csak a bizottság bölcs vezetőiben bízhatunk…

Hogyan is szólt Presser Gábor ősi dala – a régiek még emlékeznek talán:

„Ugye mi jó barátok vagyunk?”

Ugye?

Forrás: Magyar Nemzet

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. július 6-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)