Aránytalan, és kétszínű politika az, amit a tagállamokra akarnak Brüsszelből ráerőltetni – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma Reggel című műsorában. A szakértő szerint az Európai Bizottság javaslata egyelőre önkéntes alapú, az elmúlt évek példáiból kiindulva azonban hamarosan elindulhat a tagállamokon való nyomásgyakorlás. A „safe gas for a safe winter” elnevezésű tervezet, amely mintegy 15 százalékos fogyasztás csökkentést irányoz elő, magában hordoz egy bujtatott jogalkotást, amely végső soron akár a tagállamoktól való forrásmegvonást is jelentheti.

A Századvég szerint az Európai Bizottság gázkrízisre vonatkozó javaslata beavatkozást jelentene az uniós állampolgárok életébe, a nemzeti szuverenitást pedig példátlan módon korlátozná, mindez pedig az Európai Unió alapelveinek felmondását jelentené. Ifj, Lomnici Zoltán szerint

az elmúlt években tendenciává vált, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament megkerülésével próbál jogszabályt alkotni.

Bár az utóbbi intézmény általában nem viselkedik partnerként hazánkkal és a Közép-Európai térséggel, ez az eljárás akkor is szembe megy az unió alapvető működésével.

Az alkotmányjogász elmondta, a gázkrízis kezelését alapvetően – az unió működési szabályzatának megfelelően – az Európai Tanács és az Európai Bizottság hivatott orvosolni.
Azonban a „safe gas for a safe winter” elnevezésű tervezet, amely 2022. augusztus 1. és 2023. március 1. között mintegy 15 százalékos fogyasztás csökkentést irányoz elő, magában hordoz egy bujtatott jogalkotást, amely végső soron akár a tagállamoktól való forrásmegvonást is jelenthet.

„Aránytalan, és megint egy rendkívül kétszínű politika az, amit a tagállamokra ráeerőltetnek”– mondta ifj. Lomnici, rámutatva: az unió éves gázfogyasztása 400 milliárd köbméter, ezzel szemben Magyarországé 8-10 milliárd köbméter, nem reális tehát ugyanolyan szigorú szankciókat alkalmazni hazánkkal szemben, mint mondjuk Németország vagy Franciaországgal vonatkozásában.

Az Európai Bizottság javaslatához egyelőre ugyan önkéntes alapon lehet csatlakozni, az alkotmányjogász szerint azonban a korábbi precedensekből is kiolvasható:

elsősorban nem a bizottság nyilatkozatait érdemes figyelni, hanem a konkrétan leírt szöveget, amiben benne lehetnek olyan részletek, ami később zsarolási potenciál lehet Brüsszel kezében.

A krízis magyarországi kezelését illetően a Századvég jogi szakértője elmondta, itthon erről van egy határozott elképzelés, jól példázza ezt a gáztározók töltöttségi állapota, ami Magyarországon 27 százalék, míg az uniós átlag csupán 17 százalék, Nyugat-Európában pedig az irányadó elképzelés érdemi lépések helyett továbbra is csupán a fogyasztás csökkentésében merül ki.

Brüsszel vétójog kikerülésére irányuló terveivel kapcsolatban elmondta, az unió vezetői szemmel láthatóan nehezen viselik a vétójog intézményét, ennek kikapcsolása lehetővé tenné a szuverenista törekvések büntetését.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak.

Fotó: hirado.hu