A baloldal mind a mai napig nem tudott a kozmopolita, internacionalista vonatról leszállni. Tovább ül egy semmibe tartó, robogó vonaton, nincs semmiféle jövőképe – reagált a Pesti Srácoknak adott interjújában Szili Katalin arra a kérdésre, miért lehet, hogy míg a környező államok a szovjet elnyomás alatt is nacionalista-kommunista kormányokat alapítottak, a magyarországi kommunisták a határon túli magyarok létének gondolatától is irtózó internacionalisták voltak.

Szili Katalin az interjúban többek közt arról is beszélt: ma a pártokat már nem bal- vagy jobboldaliság mentén lehetne osztályozni, hanem aszerint, hogy melyek a nemzeti és melyek a kozmopolita, neoliberális vonulatnak a politikai képviselői.

A második világháborút követően úgy Magyarországon, mint a szomszédos utódállamokban kommunista alapú kormányzatok alakultak, ugyanakkor érezhető az a kettősség, hogy míg hazánkban a kommunisták internacionalista elveket vallottak, a környező országokban ugyanezek a szocialista berendezkedésű kormányok ideológiáját erőteljesen meghatározta a nacionalizmus, nem kímélve a magyar kisebbséget. Szili Katalintól, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottól arról érdeklődött a PS munkatársa, mi lehet ennek a kettősségnek az oka.

Szili Katalin elöljáróban arról beszélt: a Trianon óta eltelt több mint száz évből negyven a kádári éra időszakára esett, amikor Magyarországon tilos volt a határon túli magyarokról beszélni. Hozzátette: a magyar társadalom pontosan ezért lehetett kevésbé érzékeny a nemzeti kérdések iránt, mivel sem az oktatásban, sem a kultúra más területein nem jelent meg ez a kérdés. Szili Katalin ugyanakkor megjegyezte: a téma agyonhallgatása ellenére a társadalomban mégis ott szunnyadt a nemzeti érzés, és a civil hálózat volt az, amely a határon túli magyarság kulturális eredményeit a fennmaradt kapcsolatok révén hazánkba csatornázta. A miniszteri biztos kiemelte: Magyarország kettévált a hivatalos nemzeti szempontokat mellőző hivatalos és a nemzeti érzületű nemhivatalos szemlélet mentén, és ez a két ág a rendszerváltást követően is csak részben ért össze.

A szocialista politikában a rendszerváltást követően az internacionalizmust a kozmopolitizmus váltotta föl, amely a maga neoliberális gondolkodásával, és a nemzeti érzületnek és a nemzeti kérdéseknek a teljes annulálásával próbálta meg a magyar társadalmat befolyásolni, maga mellé állítani, de ebben kudarcot vallott – fogalmazott, hozzátéve: ma a pártokat már nem bal- vagy jobboldaliság mentén lehetne osztályozni, hanem aszerint, hogy melyek a nemzeti konzervatív és melyek a kozmopolita, neoliberális vonulatnak a politikai képviselői.

 A Pesti Srácok teljes cikke itt olvasható el.

Szerző: Susánszky Mátyás

Kép: László Petra