Mi köt össze egy alpesi falut és egy arannyal teli vonatot a forint születésével és a Magyar Nemzeti Bankkal? Egy filmbe illő történet, amelynek fontos szerepe volt abban, hogy hazánk 1946. augusztus 1-jén bevezethette a forintot. A jegybanki tartalék megmentőinek a márciusban megnyílt Pénzmúzeum állít méltó emléket, hogy történetüket minél többen megismerhessék – kezdi írását a Pénzmúzeum vezetője, Fábián Gergely a Magyar Hírlapban.

A szerző néhány érdekességet villant fel abból, amely a látogatókat várja hétfőn a múzeumban. Mint olvasható:

Kiemelt szerepet tölt be a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt működő Pénzmúzeumban az arany, hiszen gazdasági szempontból rendkívüli történelmi jelentőséggel bír. A múzeum alsó szintje egy aranybánya-installáció, ami rengeteg információt nyújt magáról az aranyról és annak bányászatáról. A kiállítás számos aranyérme megtekintésére ad lehetőséget, sőt a záró attrakcióként egy aranyrudat is megemelhetnek a látogatók, valamint számos információval gazdagodhatnak az aranyrudakról és a jegybankok aranytartalékairól. Van azonban egy még különlegesebb része is a kiállításnak, amely a jegybanki aranyvonatról szól. De mi is ez a jegybanki aranyvonat?

A második világháború vége felé ahogyan a front elérte hazánkat, a Magyar Nemzeti Bank megkezdte az ország harminc tonna aranytartalékának kimenekítését. 1944 novemberében a jegybank kétszázharminc alkalmazottja önkéntesen vállalkozott a veszélyes és embert próbáló feladatra, amelyben Veszprémen és Fertőtobozon át végül 1945 januárjában kalandos úton az ausztriai Spital am Pyhrnbe menekítették az ország kincseit. Az arany mellett a teljes pengő bankjegykészletet, az ország devizatartalékát, műkincseket (köztük Veszprémig a Szent Koronát is, amely onnan kezdte meg kalandos útját) és fontos banki iratokat a legendás Aranyvonat szállította. Az értékeket az alpesi faluban található bencés apátság templomának kriptájában és a kolostor épületében tárolták, a templomban működött egyébként a jegybank devizagazdálkodási területe is.

A történet valóban filmbe illő: jegybanki hivatalnokok családjukkal azért vállalták a veszélyes utat, hogy megakadályozzák a kincs náci vagy szovjet kézre kerülését. Ellenállva a náci és nyilas utasításoknak, kincsvadász tiszteknek, végül megszületett a döntés, hogy a közeledő amerikaiaknak adják át megőrzésre a kincset. Ennek érdekében titkos delegáció utazott Salzburgba, amit éppen az érkezés előtti napokban szabadítottak fel az amerikai csapatok. Mondani sem kell mi történt volna, ha a németek rájönnek erre a tervre.

A küldöttségnek hála az amerikai hadsereg még a német és szovjet csapatok előtt megérkezett Spitalba, és elszállították az aranyat. A jegybankárok hősiessége a viharos történelmi időben lényegében megmentette magyar gazdaságot, mivel a háborút követően 1946 nyarán a harminc tonna aranytartalékot is tartalmazó szállítmány hiánytalanul visszajutott hazánkba. Ez az arany állt fedezetként az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint mögött, és ezáltal a háború utáni gazdasági és pénzügyi konszolidáció egyik fő pillére lett.

A Pénzmúzeumban augusztus 1-jén nemcsak a forint 76. születésnapjára emlékezünk, hanem erre a történetre és a jegybanki hősökre is. Az este nyolcig tartó nyílt napon délután négy órától különleges forint-születésnapi programok várják a kedves látogatókat a múzeumban, köztük óránként levetítik a jegybanki aranyvonatról idén készült dokumentumfilmet is.

Forrás: Magyar Hírlap

Fotó: Wikipédia