Ugyanazon a napon lélegezhettek fel az orosz exklávé, Kalinyingrád lakosai, hogy Litvánia nem blokkolja tovább az orosz áruk beáramlását, amikor megindultak az ukrán gabonaszállítások. Az események hátterében felsejlik egy amerikai szál is: az Ukrajnában megtermelt gabona jelentős részét egyesült államokbeli mezőgazdasági cégek állították elő, amelyek érdekében korábban számtalanszor lobbizott az USA kormánya. Ha most is ez történt, akkor az orosz–ukrán háború kitörése óta ez volt az első komolyabb amerikai–orosz megállapodás – olvasható a Magyar Nemzetben.

Kevesen figyeltek fel rá, de az ukrán–orosz konfliktus legújabb felvonásában egyszerre született döntés arról, hogy biztosítva legyen a kalinyingrádi orosz exklávé ellátása, amelyet korábban Litvánia blokkolt, és pont ekkor indultak meg az ukrán gabonaszállítmányok Odessza kikötőiből. A megállapodás kölcsönösen előnyös volt a feleknek, ám a gabonaszállítás nemcsak humanitárius, ellátás-biztonsági szempontból volt érdekes. A nagy amerikai mezőgazdasági cégek („big agro”) ugyanis jelentős földterületeket birtokolnak Ukrajnában, és egyes vélemények szerint GMO-termékeket is fejlesztenek.

Érdekes egybeesés

2022. június 17-én Litvánia az uniós szankciókra hivatkozva megállította a területén keresztül Kalinyingrád felé tartó tehervonatok határátlépését, méghozzá egy EU-val történt egyeztetéstkövetően. A tiltott termékek között volt a szén, a nehézfémek és az építőanyagok is. A Deutsche Welle című német lap akkor arról számolt be: a kalinyingrádi lakosok pánikvásárlásba kezdtek a készlethiány miatt, az orosz külügyminisztérium pedig azt követelte, hogy azonnal állítsák vissza az árutranzitot. Ekkor mind a német kancellár, mind a lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez a konfliktus könnyen a háború kiterjedését okozhatja, így azt valamilyen módon mindenképpen meg kell oldani.

Ugyanezen a napon, tehát június 17-én, írt arról a Szabad Európa Rádió, hogy Románia partjainál több száz üres gabonaszállító hajó gyűlt fel, mivel nem tudták elérni az ukrán kikötőket. A médium hozzátette: nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Moszkva által indított invázió miatt globális éhínség törhet ki.

Szintén június 17-én tartott Josep Borrell külügyi biztos egy sajtókonferenciát, melyben az ENSZ szerepéről is beszélt Odessza kikötőjének megnyitását illetően. Ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy kis esélyt lát az Oroszországgal való megegyezésre a gabonaszállítások ügyében.

Ám a dátumok egyezése alapján úgy tűnik, hogy Kalinyingrád helyzetét az EU ügyesen kihasználta: amikor az oroszok és az ukránok egy asztalhoz ültek Isztambulban, hogy megbeszéljék az ukrán gabona fekete-tengeri exportjának beindítását, aznap az EU is közölte a litván kormánnyal, hogy kötelessége átengedni a litván–orosz határon az áruszállító vonatokat. Litvánia végül július 23-án oldotta fel az áruszállítási tilalmat az orosz exklávé felé, az első vonat pedig érdekes módon épp ugyanazon a napon, július 26-án érkezett meg, amikor Oroszország aláírta Isztambulban a gabonakoordinációs központ létrehozásával kapcsolatos megállapodást.

A Magyar Nemzetben megjelent teljes írást itt olvashatják.