Az albán nemzetiségű szerzetes nővér Kalkutta utcái legelesettebbjeinek pártfogójaként lopta be magát az emberek szívébe. Töretlen hűsége a szolgálatban a mai napig példaértékű. Nem válogatott az elesettek vallási, etnikai hovatartozását illetően. Hivatásként élte meg, hogy Jézust szolgálta a szegényekben. 25 éve tért meg a teremtőjéhez.

Feladatát a legmélyebb alázattal és hittel végezte.

Munkásságára felfigyeltek a leggazdagabbak is. Különös kapcsolatban állt Diana hercegnével, aki két alkalommal is találkozott a nővérrel. Ezek a találkozók meghatározóak voltak a néhai walesi hercegnő számára. A négyszemközti beszélgetések és a közös imádság összekötötte a két nő szívét.

A hercegné 1997 augusztus 31-én tragikus körülmények között hunyt el és a nagyon beteg Teréz anyának még volt ereje ahhoz, hogy közleményben fejezze ki részvétét a családnak, majd 5 nappal később követte Dianát az örök hazába.

A halott Diana számára két rendkívül becses személyes tárgyat helyeztek el a kezében: egy fényképet a fiairól és azt a rózsafüzért, melyet korábban Teréz anyától kapott.

Nem véletlen, hogy 1979-ben Nobel-békedíjat is adományoztak a nővérnek. Az egész világ tisztelte és becsülte a szegényekért végzett munkáját. Szomorú, hogy a napjainkban ideológiailag és politikailag átitatott díj már méltóságát és tisztaságát elveszítve vált a nagyhatalmi érdekek eszközévé, ezért esélytelen, hogy a ma élő Teréz anya lelkületű egyháziak/világiak ebben a díjban részesüljenek.

Pedig ma is élnek közöttünk hasonló karizmájú emberek. Gondoljunk csak Böjte Csaba testvérre, aki a gyermekek megmentéséért mennyi munkát és áldozatot vállalt, vagy Elvira nővérre, aki a Cenakolo Közösség alapításával szenvedélybetegek ezreinek adta vissza az életet, az újrakezdés lehetőségét, de megemlíthetjük még Magnus MacFarlane-Barrow-t a Mary’s Meals alapítóját, aki munkatársaival naponta több, mint 2 millió gyermeket táplál a világ legszegényebb országaiban.

Persze lehetne a sort folytatni további nagyszerű emberekkel, de az ő munkájuk nem tud eljutni a címlapokra, nem vetítik főműsoridőben a TV-ben, nincs hírértékük.

Érdekel valakit a másik nyomora? Érdekes a betegek gyógyulása? Vonzó a másokért vállat önfeláldozás? A választ mindenki maga tudja lelke mélyén megválaszolni.

Teréz anya szívére hallgatott és a szegényeket választotta.

Ha olvasóként részesei akarunk lenni ennek a missziónak, keressük fel a Szegények Misszionáriusait Budapesten a Tömő utcában, vagy Érden! Higgyék el, boldog és mosolygó emberekkel fognak találkozni, akik örömmel fogadnak egy imádságot, egy csomag száraz tésztát, egy befőttet vagy egy kiló kenyeret, mert azzal reményt adhatunk a nélkülözőknek, segítő kezet nyújthatunk a legelhagyottabbaknak.

Forrás és teljes cikk: vasarnap.hu

Kiemelt kép: Femina/Wikipedia.org