Az európai szankciós politika és az, hogy visszatartják az uniós felzárkózási forrásokat, nagyban sújtja a hátrányos helyzetű embereket, köztük a romákat Magyarországon – derül ki Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a Mandinernek adott nyilatkozatából.

Magyarországot és benne a hátrányos helyzetben élőket, köztük romák tízezreit erősen sújtja a brüsszeli szankciós politika – állapította meg Sztojka Attila országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos abból a feltételezésből kiindulva, hogy az energia- és élelmiszerárak, egyáltalán az infláció legfőbb gerjesztője ez.

A kormánybiztos szerint ezért életbe vágó a jelentősége, hogy a hátrányos helyzetű embereknél, akik jellemzően az átlagfogyasztás mértékén fogyasztanak, hogy továbbra is érvényesül a kormány által elindított rezsicsökkentés. Ez mindennapos védőhálót biztosít nekik, csakúgy mint az alapvető élelmiszerek árkorlát alá vonása.

Sztojka Attila felidézte: a felzárkózásra szorulók alap-élethelyzetéből fakadóan, a szankciók okozta elkerülhetetlen piaci folyamatok következtében, a körültekintően meghatározott árkorlátozások ellenére is nagyobb a kiadási oldal. Itt jelentkeznek a szankciók rossz hatásai leginkább. Ugyanakkor szerinte napi politikai haszonra játszik az, aki lekicsinylően beszél az alapvető létfenntartáshoz kellő árkorlátozó intézkedésekről.

Felhívta a figyelmet a arra is: a 2021-27 közötti európai uniós költségvetés fejlesztési forrásainak visszatartása is nehezíti a hátrányos helyzetűek életét. Szerinte e téren kirívóan megmutatkozik, hogy jogtalanok a források felhasználására irányuló, országunkkal szembeni kritikák. Hiszen a felhasználás hatékonyságát hűen mutatja a társadalmi hasznosság, mindenekelőtt a foglalkoztatottság szintjének nagy növekménye és az iskolai végzettséget szerzők arányának határozott javulása az érintett rétegeknél.

„Ha a felzárkózás szakmai és szakpolitikai eredményeit nézzük – részletezte –, egyértelmű, hogy az elmúlt tíz évben az erre fordított fejlesztési források elérték céljukat, hiszen nem önmagától csökkent a szegénységben élők száma csaknem egy millió fővel, valamint ugyanekkora lélekszámban nőtt a foglalkoztatottság szintje is. Ha csak a romák körére szűkítem a jelenséget, 2010-hez képest 50 százalékkal többen dolgoznak a romák körében. A rendszerváltozás bő három évtizedének egyik időszakában sem dolgoztak a romák közül ennyien és ilyen arányban!”

Hozzátette, a sikerhez távolról sem volt elég, hogy bővült a munkahelyek száma; képessé is kellett tenni a hátrányos helyzetűeket, hogy a munka világába beilleszkedjenek. Ezt egészítették ki az uniós források és programok, mert mint mondta, a magyarországi szakpolitika komplex támogató rendszerben gondolkodott és erre reflektáló intézkedéseket hozott. „Hiszen ahhoz, hogy mondjuk egy cigánysori ember állást töltsön be, megfelelő lakhatással kell rendelkezzen, hogy csak az egyik alapvetést említsem” – magyarázta.

A Mandiner teljes cikke itt olvasható.

Szerző: Joó István

Kép:  Mátrai Dávid