Az alkotást a legigazibb Trianon-történetnek nevezik, amelyben egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy vajon mi történt a Franciaországba látogató magyar delegációval 1920. január 7. után, hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést 1920. június 4-én aláírják a felek.
Trianon ma is fáj minden magyarnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a film keddi budapesti díszbemutatóján. Kiemelte: Trianon óta immáron a negyedik generációja nő fel egy több mint ezeréves nemzetnek, amelyet 102 évvel ezelőtt az I. világháború győztes nagyhatalmai halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélni, és amelynek egy évszázad elmúltával is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élni.
„Mi az elmúlt évszázadban megtanultuk, egy nemzet nemcsak egy országban egyesülhet, hanem a fizikai határok felett is” – hangsúlyozta. – Trianon ma is fáj minden magyarnak, ha értelmünkkel és szívünkkel felmérjük azt a tragédiát, ami velünk magyarokkal, nemzeti közösségünkkel, lakóhelyünkkel, családunkkal, felmenőinkkel történt – mutatott rá, hozzátéve: minden magyar nemzedék életében el kell jönnie a pillanatnak, amikor a maga mélységében találkozik ezzel a tragédiával.
2010 óta alapvető fordulat következett be a nemzetpolitikában. „Tudtuk, meg kell törni Trianon átkát. Azt az átkot, amely egyszerre sújt bennünket, magyarokat és egész Közép-Európát” – fogalmazott, hozzátéve: „ezért mondtuk ki az alaptörvényben, hogy intézményes felelősséget viselünk és nemcsak érzünk a magyar nemzetért”.
Míg Európa egyre több országa küzd azzal, hogy határain belül beszéljék anyanyelvüket, addig egy évszázaddal Trianon után is több millióan beszélnek, sőt élnek és éreznek magyarul az ország határain kívül, szerte a világban. „Az előttünk álló évszázad feladata, hogy megmaradjunk, erősödjünk és gyarapodjunk” – mondta Gulyás Gergely.
Mint rámutatott, a történészeknek a rendszerváltozás után hatalmas fehér foltokat kellett felfedezniük a 20. századi magyar történelemből, óriási munkát végeztek el. Mostanra elkészülhetnek azok a filmek is, amelyek ezeket a fehér foltokat tárják elénk úgy, amint azt a tudomány ismeri, és ahogyan azt magyar szemmel megismertetni szükséges – hangsúlyozta, köszönetet mondva ezért a film alkotóinak.
Kiemelte: ez a film váratlan módon időszerű figyelemfelhívás is, arra, hogy még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is sokat tehetünk. „Akkor is, ha mindenki ellenünk van, akkor is, ha államok vezetői nem ismerik fel, hogy a tisztességes béke az egyetlen lehetséges út. Akkor is, ha térdre akarnak kényszeríteni, és akkor is, ha nem tisztelik szuverenitásunkat”.
A Tősér Ádám rendezte film azt a válságos időszakot dolgozza fel, amellyel Magyarország az első világháború után nézett szembe. Bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország történelmének legtragikusabb veszteségéhez vezettek.
A Megafilm alkotása, amelynek producere Helmeczy Dorottya, csütörtöktől látható a mozikban.
Forrás és címkép: MTI/Szigetváry Zsolt