Jövő héten fontos döntésekre számíthatunk a hazánknak járós európai uniós források ügyében. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta: Az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, az osztrák Johannes Hahn december 9-én levélben értesítette a pénzügyminisztereket tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) soros elnöki tisztét ellátó cseh pénzügyminisztert, hogy 

a Bizottság nem módosít érdemben a hazánkkal szembeni jogállamisági feltételességi eljárás ügyében november 30-án kiadott értékelésen. A Bizottság a korrekciós intézkedésekre – ideértve a kohéziós források felfüggesztésre javasolt források arányát – vonatkozó javaslatát továbbra is fenntartja.

A november végi állásfoglalásában a Bizottság is elismerte, hogy a szeptemberben Magyarország számára megfogalmazott tizenhét vállalásból mindössze három esetben talált problémákat, ám

a magyar kormány kompromisszumkészsége ellenére a befagyasztásra javasolt összeget nem csökkentette: az uniós testület továbbra is 7,5 milliárd euró felfüggesztésére tett javaslatot.

Sajtóhírek szerint ez még a Tanácsot is őszintén meglepte, amely – az arányosság jegyében – szerette volna elérni az összeg csökkentését, így ismételten megkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az álláspontját.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy Hahn levelének értelmében erre érdemben nem került sor. A hírek szerint a Tanács meghatározó tagállamai, így Németország, Franciaország és Olaszország, attól is tartottak, hogy a tagállami erőfeszítéseket nem figyelembe vevő bizottsági hozzáállás rossz precedenst szül és a Bizottság túlhatalmához vezet.

Dornfeld László úgy fogalmazott: a Bizottság részéről eleve nem volt túl valószínű, hogy a befagyasztandó összegen módosít. Szerinte az Európai Parlament – különösen annak olyan, a magyar kormány politikájával szemben kritikus hangadói, mint a német Daniel Freund vagy a belga Guy Verhofstadt – nagyon komoly nyomás alá helyezte ugyanis a testületet. Az EP még a bizalmatlansági indítványt is kilátásba helyezte, amennyiben a Bizottság kompromisszumkészséget mutat hazánkkal szemben.

– A Bizottság tehát nem akarta magára vállalni azt, hogy megszünteti az eljárást Magyarországgal szemben vagy jelentősen csökkenti a felfüggesztésre javasolt összeget – hangsúlyozta a szakértő. A Bizottság valószínűleg attól tartott, hogy arcvesztéssel járna, ha már a második körben csökkentené az eredetileg kiszabott összeget – tette hozzá Dornfeld László.

Dornfeld László kiemelte: Amennyiben a bizottsági javaslat nem kap többséget a Tanács előtt, úgy az uniós források felfüggesztésére nem kerül sor és az eljárás véget ér. Ha a Tanács módosítja a javaslatot, csökkentve a befagyasztandó összeget, úgy kénytelen magára vállalni az Európai Parlament baloldali többségének politikai támadását. Valószínű azonban, hogy vagy a Bizottság eredeti javaslatának támogatásával vagy annak módosításával, de a tagállamokat tömörítő Tanács közös nevezőre jut a december 19-i határidőig. – Ez a magyar helyreállítási terv elfogadását és a jogállamisági eljárás 2023-as lezárásához, a felfüggesztett források felszabadításához szükséges lépések meghatározását jelentené – tette hozzá az Alapjogokért Központ szakértője.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Getty Images