A népesedési katasztrófa Ukrajnára már a háború kirobbanása előtt, majd utána is nagyobb csapást mért, mint amit Magyarországon a második világháború negatív demográfiai következményei okoztak. A következő, legalább két generáció számára teljesen perspektívátlan lett az ország – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője a Magyar Hírlapnak. Interjú-részlet.
– Ön az egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy Ukrajna az amerikaiaknak túlságosan önjáró. Vannak ennek kézzelfogható jelei?
– Az egyik az Alexander Dugin elleni merényletkísérlet, amelyben a lánya vesztette életét. Washingtonban attól féltek, hogy a Nyugatot folyamatosan ostorozó ideológus ellen eredetileg tervezett támadás komoly muníciót ad az orosz nacionalistáknak, és csúcsra járathatja az Ukrajna elleni orosz propagandát. Az ukránok erőszakos stílusa is szálka az amerikaiak szemében, amit Kijev megenged magának – még az Egyesült Államokkal szemben is. Az ukránok túlmentek bizonyos határon. Lehet is látni, hogy több helyről is rászóltak az ukrán vezetésre, mert visszafogottabb lett a kommunikációjuk. Az Egyesült Államok nagyon komoly segítséget adott Ukrajnának eddig, pénzügyileg ezt fenn is tudná tartani, mert az évi 40 milliárd dollár az amerikai költségvetésnek meg se kottyan, Irakra és Afganisztánra jóval többet költöttek.
– Tehát akkor változatlanul ömleni fognak az amerikai fegyverek Ukrajnába?
– Nem biztos, hogy pontosan így lesz, mert „porszem” került az amerikai segélyezési gépezetbe. Bizonyos lőszertípusokból nekik sincs elég, nem készültek fel egy ilyen kihívásra. Az Egyesült Államok globális hatalom, az ukrán kérdés pedig csak egy szelete a világon jelentkező problémáknak. Az amerikaiaknak figyelniük kell Kínára, és ha minden amerikai erőforrást Ukrajnába ölnek, akkor nem marad tartalékuk egy esetleges tajvani konfliktusra.
– Az Egyesült Államok stratégiai gondolkodásában ott van tehát Ukrajna, Kína, Irán és persze Oroszország is. Melyek Washington prioritásai?
– Kína az első, a második nyilván Oroszország. Ukrajna most azért fontos, mert vele „fogják” az oroszokat. Oroszország nagyon jelentős veszteségeket szenvedett el Ukrajnában az elmúlt időszakban, mint offenzív hatalom nagyon sokat gyengült. Amerikai szempontból Irán is fontos, de a perzsa állam önmagában csak a harmadik a prioritási sorrendben, Kína és Oroszország mögött. Ukrajna pedig nem önmagáért igazán fontos, hanem Oroszország miatt jelentős. Ukrajnának azért van önmagában is fontos szerepe a világban, hiszen nagy élelmiszer-termelő, de amerikai szempontból való jelentőségét lényegében Oroszország adja.
– Az ukránok is nagyon komoly veszteségeket szenvedtek el az utóbbi időben. Az már világosan látszik, hogy ezt a háborút segélyek nélkül Ukrajna nem fogja megnyerni. Elképzelhető, hogy ez a felismerés meg fogja változtatni az Egyesült Államok és Nyugat-Európa hozzáállását a konfliktushoz?
– Az ukrán veszteségek alapvetően Ukrajnát érdeklik, például hogy hány emberük hal meg a harcokban. Az Egyesült Államok számára ez nem képezi megfontolás tárgyát. Nem az ukrán veszteségek mértéke változtatja meg az amerikai kalkulust, hanem az, hogy nekik mennyi lehetőségük van a további segélyezésre. Történetesen meddig tudják az ukrán hadsereget úgy finanszírozni és támogatni, hogy az ne valljon kudarcot. Ha az oroszok tovább kitartanak, mint ahogy az ukránok lőszere elfogy, akkor Washingtonnak döntenie kell. Valószínűleg ebben az esetben az amerikaiak elindulnának a béke irányába. Ukrajnának ugyan valóban óriásiak a veszteségei, de az állam fenntartható. Az amerikaiak logikusan, de hidegen gondolkodnak az ukrajnai háborúról, sokkal logikusabban, mint az európaiak.
Az interjú teljes terjedelmében, a Magyar Hírlapban itt olvasható.
Forrás: Magyar Hírlap
Szerző: G. Fehér Péter
Kép: Máglyatűz