Sokszor tizenhat-húsz órán keresztül nincs villamos áram, így rendkívül nehéz a mindennapi boldogulás – számolt be a kárpátaljai súlyos áramkimaradásokról Darcsi Karolina.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai, kommunikációs titkára arról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyar oktatási intézmények tele vannak, és a problémák ellenére folyamatos a tanítás.

Az utóbbi időszakban az orosz erők a villamosenergia-hálózatot pécézték ki maguknak, így több belső-ukrajnai megyében teljesen vagy csak részben, de megszűnt az áramszolgáltatás.

Ugyan Kárpátalját nem érte rakétatámadás, de ennek következményei szintén érezhetők.

Egyes falvakban és településeken előfordultak olyan napok is, hogy akár 21-22 órán keresztül áram nélkül maradtak az ott élők. A városok különböző részein különböző időpontokban kapcsolják le az áramot. Ez a helyzet mindenképp megterhelő, nehéz például a kisgyerekeseknek, a nagycsaládosoknak, az időseknek, a betegeknek.

– mondta Darcsi Karolina a helyi magyarság helyzetéről. A kárpátaljai oktatásról elmondta, szeptemberben jelenléti oktatással kezdték az évet, ami azóta is fennáll de a legnagyobb problémát most az áramkimaradások okozzák.

Ha lekapcsolás van, a fűtés is leáll, a gyerekek hidegben ülnek, kabátban próbálnak tanulni.

Este pedig, amikor hazamennek, ha esetleg akkor is áramlekapcsolás van, gyertyával vagy egyéb módszerekkel próbálják megoldani, hogy legyen fény, legyen fűtés – árulta el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára. A megye kormányzója nemrégiben szavát adta, hogy valamiféle rendszert fognak az áramkimaradásokban eszközölni, és nem lesz olyan település, olyan háztartás, ahol több mint nyolc órán át szünetel az áramszolgáltatás, kétórás lekapcsolási turnusokat fognak beütemezni – tette hozzá a Magyar Nemzet kérdésére.

A címlapképen Darcsi Karolina, az MKDSZ kommunikációs titkára látható. Forrás: Darcsi Karolina/Facebook

 

Fűtés terén a falvakban megpróbáltak alternatív módszerekkel felkészülni a helyi lakosok, sokan fatüzelésű kazánokat vagy régi csempekályhákat üzemeltek be.

Az elvándorlásokról szólva Darcsi Karolnia elmondta, leginkább a férfilakosság hiányzik, a hadköteles korúak, de ők korábban is már külföldre, Magyarországra vagy más európai uniós országokba jártak vendégmunkára.

Elmondása szerint az áramkimaradás sem ösztönözte jobban arra az embereket, hogy itt hagyják a vidéket.

Talán ebben az adventi időszakban nekünk magunknak, kárpátaljai magyaroknak is tanulnunk kellene, a Jóisten talán azt akarja nekünk megtanítani, hogy ki kell tartani, várni kell a fényre a sötét áramkimaradásokban. Várni kell a megváltásra, a békére, Krisztus születésére

– tette hozzá a KMKSZ titkára. Elmondta, szerinte az anyaország és a Kárpát-medence más testvértelepülései által küldött szállítmányok nagyban segítették azt, hogy a vidéken élők ki tudjanak tartani és az ide érkező menekültek is megfelelően tudjanak itt élni. Mindemellett az anyaországból érkező segélyszállítmányok egy része megy tovább Belső-Ukrajnába, ahol talán még inkább szükség van rá, a háború sújtotta övezetekbe is szállítanak belőle, tehát jut ide is, oda is. A különböző szociális támogatások, az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak, a gyerekeknek a beiskolázási támogatása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy ebben a háborús helyzetben az itthon maradottak itt tudjanak élni – sorolta Darcsi Karolina.

Kiemelte, annak ellenére, hogy háború dúl az országban, az ukrán parlament éppen a napokban fogadta el a kisebbségekről szóló új törvénytervezetet, amely rendezni fogja az országban élő nemzeti kisebbségek sorsát. A szöveghez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is megfogalmazta az észrevételeit, és elküldte az ukrán képviselőknek azzal a javaslattal, hogy tegyék meg a módosításokat.

Fontos lenne, hogy európai módon kezeljék a kisebbségeket

– világított rá Darcsi Karolnia.

Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

A kiemelt kép illusztráció.