Miközben a baloldali nyilvánosság minden eresztékéből az árad, hogy idehaza a kormány hibájából megalázóan alacsonyak a fizetések és emiatt megélhetési válság alakult ki, a valóság teljesen más képet mutat. Erre jó példa, hogy tavaly és idén, két év alatt a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke is emelkedik. Olyan időkben nő a legkisebb fizetések értéke, amikor háború, az elhibázott uniós szankciós politika és a világgazdaság folyamatai egyszerre növelik az inflációt.

Reálbér-emelkedést jegyezhetünk fel 2022–2023-ban a legkisebb kereseteknél. Az állítás – a szó szoros értelmében vett – békeidőben talán nem keltene különösebb szenzációt, most azonban mindenképpen különleges jelentőségű. Az elmúlt évben kirobbant orosz–ukrán háború és az arra válaszul bevezetett elhibázott uniós szankciók egyszerre emelték az energia és az élelmiszerek árát, de az inflációt erősítették a világgazdaság egyes folyamatai is. De lássuk a számokat!

Magyarországon 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett. A növekedés idén sem állt meg, előbbi fizetési forma újabb 16 százalékkal, utóbbi 14 százalékkal ugrott meg.

Ez azt is jelenti, hogy e két év alatt a minimálbér összességében 38,6 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 35,3 százalékkal nőtt.

Eközben az infláció tavaly 14,5 százalékos volt, idén pedig a számítások szerint 15 százalékot érhet el. Mindezek alapján 2022–2023-ban a két év alatt a minimálbér reálértéke 5,3 százalékkal, a garantált bérminimumé 2,8 százalékkal nőhet. Ez pedig számottevő eredmény – érdemes megismételni – olyan időszakban, amikor globális válság mellett a szomszédunkban háború dúl, az unió pedig elhibázott szankciókkal nehezíti meg saját gazdaságának működését. Itt kell megemlíteni, hogy a bérviszonyok mellett a rezsicsökkentés is segíti a családokat, az intézkedéssel a kormány minden család pénztárcájában havi 181 ezer forintot hagy.

Érdemes egy kicsit elidőzni a legkisebb keresetek reálértékének alakulásánál is. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy

2010 óta döntő többségben nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke. 2010 és 2023 között előbbi reálértéke közel 78 százalékkal, utóbbié megközelítőleg 87 százalékkal emelkedett.

És Gyurcsányék?

Szintén nem érdektelen felidézni, mit is kezdtek Gyurcsány Ferencék a gazdasági krízisben a minimálbérrel.

A ma megélhetési válságról és megalázóan alacsony bérekről beszélő baloldal kormányzásakor, 2008 elején 69 ezer forint volt a minimálbér. Az év második felében brutális erővel ütött be a válság, erre 2009 január elsejével emeltek a minimálbéren – kereken 2500 forintot.  Egy évre rá, amikor a fél ország a devizahitelekből és a munkanélküliségből kereste a kiutat, a minimálbér újabb 2000 forintos növelés után 73 500 forint lett.

A kormányok válságkezelési módszerei közötti különbség már csak ez alapján is nyilvánvaló.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: mandiner.hu