Az Európai Unió már a tizedik szankciós csomagot készíti elő, amely minden eddiginél brutálisabb, rémisztőbb ötleteket tartalmaz. Többek között betiltanák az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőelemek Oroszországból történő behozatalát. Paks mellett sok más európai atomerőmű is ezekkel az elemekkel működik, vagyis katasztrofális következményei lennének egy ilyen döntés elfogadásának Magyarországra és Európára nézve, többek között drámai mértékben emelkedne az elektromos energia ára.

Brüsszel az eddigi döntésekkel sem ért el semmit, a háború továbbra is tart, az orosz gazdaság az idei év végére ismét növekedési pályára áll, tavaly pedig rekordbevételeket értek el az energiaexportból. Brüsszelt azonban ez nem zavarja, sőt azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a magyarok 97 százaléka nem ért egyet a szankciókkal. Az Európai Unió folyamatosan próbálja rákényszeríteni az akaratát a kisebb országokra, azokat nem tartja egyenlő partnernek. A kormány azonban Brüsszelben is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért.

Az Európai Unió 2022 februárjában, röviddel azt követően, hogy Oroszország katonai támadást intézett Ukrajna ellen, elfogadta az első szankciós csomagot. Ekkor még csak korlátozták a gazdasági kapcsolatokat Donyeck és Luhanszk megyék nem ukrán ellenőrzés alatt álló területeivel, valamint célzott szankciókat léptetett életbe az orosz Állami Duma tagjaival, valamint további 27 magánszeméllyel szemben. Szintén korlátozta Oroszország azon képességét, hogy hozzáférjen az Európai Unió tőke- és pénzügyi piacához, valamint az ehhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokhoz.

A második csomagot néhány nappal később, február 25-én fogadták el. Brüsszel befagyasztotta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vagyoni eszközeit. Szintén szankciós listára kerültek az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tagjai, az Orosz Állami Duma fennmaradó, még nem szankcionált tagjai, de korlátozások léptek életbe pénzügyi, közlekedési, technológiai és energetikai területeken is, valamint a vízumpolitika is megváltozott.

Megtiltották például az uniós kereskedelmi helyszíneken az orosz állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeivel kapcsolatos jegyzést és szolgáltatásnyújtást, bizonyos érték feletti orosz személyektől érkező betétek elfogadását, valamint az orosz állampolgárságú ügyfelek számára további korlátozásokat írtak elő.

Ekkor azonban már

ELKEZDŐDTEK AZ ENERGIATIKAI ÁGAZATOT SÚJTÓ ESZTELEN, HATÁSTANULMÁNYOK NÉLKÜLI SZANKCIÓK.

Brüsszel már megtiltotta bizonyos, az olajfinomításban történő felhasználásra szánt termékek és technológiák Oroszország számára történő értékesítését. Emellett korlátozásokat vezettek be a kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére, főként azokra, amelyeket Oroszország a védelmi iparban használhat fel.

SZINTÉN FONTOS DÖNTÉS VOLT, HOGY AZ OROSZ DIPLOMATÁKTÓL ÉS AZ OROSZ TISZTVISELŐKTŐL ELVETTÉK A VÍZUMKÖNNYÍTÉS ELŐNYEIT, EZZEL GYAKORLATILAG MEGNEHEZÍTETTE BRÜSSZEL, HOGY PÁRBESZÉD ALAKULHASSON KI A NYUGATI ORSZÁGOK ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTT.

A másodikat február 28-án egy harmadik szankciós csomag követte. Betiltotta az EU az Orosz Központi Bankkal történő tranzakciókat, megszavazták az első, 500 millió euró értékű támogatást az ukrán hadseregnek, betiltották az orosz fuvarozók számára az uniós légtéren történő átrepülést, valamint újabb 26 személyt raktak a szankciós listára.

Az Origo teljes cikke itt olvasható.

Kép: AFP