Európa-szerte igyekeznek a kormányok szigorítani migrációs politikájukon, miután évről évre egyre többen próbálnak bejutni az Európai Unió területére. A Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója arról beszélt: amíg nincsenek fizikai határzárak, addig ez gyakorlatilag egy meghívólevél a világ összes nemzete számára. A szakértő rámutatott: amíg Brüsszel nem változtat álláspontján, az illegális bevándorlás folytatódni fog.

„Nem véletlen, hogy mindenki megpróbál bejutni az Európai Unióba. A jelenlegi szabályozások közepette nagyjából 80-90 százalék az esélye annak, hogy ha valakinek egyszer sikerül átjutnia a határokon, akkor soha többet nem fog hazakerülni” – magyarázta lapuk megkeresésére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

A szakértő ismertette, egyre több uniós ország emel szót az európai határvédelem megerősítése érdekében: a február eleji EU-csúcson meglehetősen komoly viták övezték az egyik kulcskérdést, hogy Brüsszel legyen végre hajlandó közös forrásokból megtéríteni például a fizikai határzárak építését, amit egyébként a magyar kormány már évek óta szorgalmaz.

Marsai Viktor szerint a kérdésben Németország álláspontja a leghangsúlyosabb, mellette még a Benelux-államok azok, akik határozottan ellenzik a fizikai határzárakat. „Brüsszel akkor fog változtatni álláspontján, ha Berlin változtat álláspontján. Olaf Scholz német kancellár a február eleji ülésen azt mondta, Európából nem lehet erődöt csinálni, ennek nyomán nem fogják a határkerítések építését uniós forrásból finanszírozni” – tette hozzá.

Az európai kormányok azonban egyre nehezebben veszik fel a küzdelmet az Európába érkező illegális migránsok tömegeivel. 2016 óta tavaly regisztrálta a legtöbb illegális határátlépést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex).

Adatai szerint a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalon volt a legnagyobb a növekedés: előbbit több mint 146 ezren választották, ami 136 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Törökország irányából pedig közel 43 ezren érkeztek a kontinensre, ami 108 százalékkal több, mint előző évben.

A Migrációkutató Intézet igazgatója ugyanakkor kiemelte, hogy az európai kormányok már kezdenek kimozdulni a nagyon nyitott és befogadáspárti narratívából, hiszen ez gyakorlatilag egy meghívólevél a harmadik országbeliek számára. Tavaly a menedékkérők száma is rekordokat döntött, megközelítette az egymilliót, hazatoloncolásuk azonban koránt sem olyan egyszerű: az EU nem tudja rákényszeríteni a harmadik országokat arra, hogy visszafogadják állampolgáraikat és saját állampolgárait sem tudja rákényszeríteni arra, hogy hazaszállítsák ezeket az embereket.

Számtalan esetben történik meg, hogy pilóták azt mondják, nem hajlandók mondjuk bizonyos harmadik országba elvezetni a repülőgépet, mert azt gondolják, hogy a lelkiismeretükbe nem fér bele és szegény emberekkel mi lesz, ha hazaviszik őket – magyarázta a szakértő.

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: MTI