Jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is azoknak az adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, amelyek most a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kapcsán Pressmanék döntése nyomán napvilágra kerültek.
„A mai napon egy olyan – az EU-ban és Magyarországon is – súlyosan jogsértő lépésre ragadtatta magát Dávid Pressman és a leköszönő amerikai külügyi vezetés, amely nyomán személy szerint az érintett miniszternek azt javasolnám, hogy minimálisan is több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be a távozó amerikai nagykövetet az illetékes bírói fórum előtt” – írta a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöki főtanácsadója és szóvivője, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász keddi közleményében.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós listára felkerült Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter neve.
Pressman és Biden kicsinyes bosszúja: szankciós listára tette Rogán Antalt az Egyesült Államok
Ennek kapcsán a CÖF-CÖKA közleménye kiemeli: mind a nemzetközi, mind a hazai szabályok szerint jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is azoknak az adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, amelyek most a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kapcsán Pressmanék döntése nyomán napvilágra kerültek.
„A csalódottság és elkeseredés táplálta politikai tartalmú és irányultságú döntés – a személyes adatok kezelésével összefüggő aggályok mellett – nyilvánvalóan sérti a hazai és nemzetközi alkotmányos alapelveket, továbbá szembe megy a tárgyilagos bizonyítás alapvető követelményeivel is, amely szerint büntetőjogi jellegű jogkövetkezmények kiszabásának lehetősége esetén az eljáró szerveknek (bíróságoknak) pártatlanul és kizárólag a bizonyítékokra támaszkodva kell döntést hoznia” – olvasható a kommünikében.
„A személyes adatok nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulására van szükség, amelynek az általános adatvédelmi rendelet szerinti definíció szerint megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia, önkéntesnek kell lennie és az érintett akaratának konkrét, egyértelmű, nyilatkozat vagy megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján történő kinyilvánításának kell lennie” – emeli ki a közlemény.
A CÖF-CÖKA elnöki főtanácsadója és szóvivője rámutat: az uniós GDPR-rendelet deklarálja, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
„Továbbá a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben tartják e természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen, ami a személyes adataik védelméhez való jogukat illeti. Ez nélkülözhetetlen feltétele a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtésének” – írta ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, az EuCET főtitkára a közleményben, melynek végén leszögezte:
mindezek alapján kijelenthető, hogy Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának illetékes szerve az általános adatvédelmi rendelet alapelveit és a 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az érintett személy személyes adatait.
