Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Bizottság az elmúlt két évben nem azokkal a témákkal foglalkozott, amelyekkel a tagállamok polgárai szerint kellett volna, ehelyett a saját céljait előtérbe helyezve politizált.
Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója mai budapesti sajtótájékoztatóján közölte:
az Eurobarométer-felmérések szerint 2019-ben a migráció és az ahhoz kapcsolódó fenyegetések – a terrorizmus és a közbiztonság – volt ilyen téma, míg tavaly a koronavírus-járvány miatt „átterelődött a fókusz” a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásaira.
Kovács István azt mondta, hogy jogállamisági kérdések miatt az EB rendszeresen Magyarországot és Lengyelországot állítja pellengérre, ugyanakkor uniós közvélemény-kutatások szerint éppen az ezekben az államokban élők többsége gondolja úgy, hogy a hazájában nincs gond a demokráciával.
A magyar adatok az átlag fölöttiek, 54 százalék elégedett a hazai demokráciával, más országokban jelentősen 50 százalék alatti ez az érték. Hozzátette: ezzel szemben például a Spanyolországban és Görögországban élőknek csupán mintegy harmada érzi úgy, hogy van beleszólása a közéletbe, de ezek az országok mégsem szerepelnek az EB jogállamisági aggályait megfogalmazó dokumentumokban.
Az eseményen kiosztott elemzés szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a koronavírus okozta rendkívüli helyzet során sem lépett hátrébb a bizottság a saját politikai agendájának érvényre juttatásában. Ugyanannyi politikai vagy ideológiai töltetű javaslattal állt elő erre az évre is, mint 2020-ban. Példaként elhangzott, hogy az EB a koronavírus-járvány okozta figyelmet kihasználva „titokban” akarja azokat a konfliktusos anyagokat átvinni az uniós jogalkotás rendszerén, amelyeket éles politikai csatában nem tudna. Ilyen például a bizottság demokrácia-, migrációs és gender-csomagjai.
Erről bővebben itt olvashatnak.
