szerző: Ifj. Lomnici Zoltán
A közvetlen köztársasági elnökválasztás alapja Lengyelországban és kizártsága a hazai szabályozás és gyakorlat tükrében
Az elmúlt héten – vélhetően a lengyel államfő választás apropóján is – szűk körben ismét felvetődött egy időnként fel-fel bukkanó ...
Intelem, rágalom esetleg fenyegetés? – Reagált a Kúria a Tisza Párt elnökének kirohanására
A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák ...
Határozott kiállás – a Kúria állásfoglalásának főbb szempontjairól az átláthatósági törvény kapcsán
A Kúria elnöke egy 2025. május 22-i nyilatkozatában visszautasította a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) állásfoglalását, amely szerint a Kúria elsőfokú ...
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke tényszerűen hivatkozik amerikai példára az átláthatósági törvény kapcsán
Az Országgyűlés elé került új átláthatósági törvényjavaslat célja, hogy fény derüljön arra, kik és milyen forrásból finanszírozzák azokat a szereplőket, ...
Hogyan hatnak egy európai fővárosban a szignifikáns vallási különbségek a közösségi identitásra és közpolitikára?
Egy, a der Standard osztrák lap által a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatsor a bécsi általános és középiskolák tanulóinak vallási hovatartozását ...
A bennfentes kereskedelem bűncselekményének kúriai gyakorlatának rövid áttekintése
Kiindulópont, hogy a bennfentes kereskedelem a Büntető Törvénykönyv alapján közvádra üldözendő bűncselekmény, a törvény nem határoz meg magánindítványhoz kapcsolódó büntethetőséget. ...
A hazaárulás különböző jogi vetületei, különös tekintettel a gazdasági hazaárulás kategóriájára
Magyarországon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXIV. fejezete tartalmazza az állam elleni bűncselekmények szabályozását. Ide tartoznak az ...
Az Alaptörvény legújabb módosításának közjogi jelentőségéről és vívmányairól
Az Alaptörvény tizenötödik módosításának szükségességét és időszerűségét több tényező indokolja, amelyek társadalmi, gazdasági és politikai jelenségekre adott válaszként értelmezhetők. Jelentősége ...
Iránymutató a Kúria gyakorlata a gyülekezési jog keretei és korlátai kapcsán
A legfőbb bírói szerv gyakorlata a gyülekezési joggal összefüggésben nemcsak helyes és következetes, hanem egyúttal a nemzetközi jog szabályrendszerébe is ...
Alaptalan politikai támadás érte a Kúria alkotmányos és törvényes kinevezési eljárását
A napokban a legfőbb bírói fórum közleményt adott ki, amelyben rögzítették, hogy a Kúria elnökhelyetteseinek kinevezése során a legszigorúbb törvényi ...