Az Európai Bizottság pert indított Lengyelország ellen, mert Varsó nem vezette be határidőre az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) módosított légiközlekedési szabályait.
A Tűzfalcsoport elemzése szerint az újabb brüsszeli szigorítások növelhetik a háztartások és a vállalkozások terheit, és tovább ronthatják a kelet-közép-európai országok versenyképességét.
Az Európai Bizottság június 4-én pert indított Lengyelország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert álláspontja szerint Lengyelország nem hajtotta végre időben az ETS-rendszer légi közlekedésre vonatkozó módosításait. A Tűzfalcsoport elemzése szerint azonban az ügy túlmutat egy egyszerű jogvitán, és közvetlen hatással lehet az energiaárakra, valamint a lengyel háztartások mindennapjaira.
A blog emlékeztetett arra, hogy az ETS-rendszerben a vállalatoknak a kibocsátott szén-dioxid után kell fizetniük, miközben a légi közlekedésben fokozatosan megszűnnek az ingyenes kibocsátási kvóták. Az ebből fakadó többletköltségeket a légitársaságok várhatóan az utasokra és a gazdaság más szereplőire hárítják át.
Ewa Zajaczkowska-Hernik lengyel európai parlamenti képviselő élesen bírálta a bizottság döntését. Szerinte Brüsszel az ETS-rendszer további szigorításával „újabb frontot nyitott a lengyelek ellen”, míg Ursula von der Leyen és csapata „minden szektort meg akar fojtani” a klímapolitikával.
Az elemzés szerint különösen nagy terhet jelenthet Lengyelországnak az ETS2 bevezetése, amely a rendszert az épületekre, a közlekedésre és más ágazatokra is kiterjesztené. A Bertelsmann Alapítvány egyik tanulmányára hivatkozva azt írták, hogy Lengyelország lehet az egyik legnagyobb vesztese az új szabályozásnak, mivel a hagyományos fűtési módokat használó háztartások jelentős többletköltségekkel szembesülhetnek.
A magasabb üzemanyagárak ráadásul nemcsak a közlekedést drágíthatják meg, hanem a logisztikai költségeken keresztül az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek árát is emelhetik. Az elemzés szerint a Green Deal és a Fit for 55 programok olyan egységes megoldásokat kényszerítenek a tagállamokra, amelyek nem veszik kellőképpen figyelembe az egyes országok eltérő energiahelyzetét és gazdasági adottságait.
A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben több nyugat-európai állam jelentős támogatásokkal védi saját iparát az energiaárak emelkedésétől, a kelet-közép-európai országok jóval nehezebb helyzetben vannak.
A folyamat hosszabb távon növekvő megélhetési költségekhez, romló versenyképességhez és erősödő euroszkepticizmushoz vezethet.
A Tűzfalcsoport szerint az Európai Bizottság lépése nem csupán jogi kérdés, hanem egy olyan klímapolitika folytatása, amelynek költségeit végső soron az európai polgárok viselik. Ahogy az elemzés fogalmaz:
az energiaárak emelkedésének számláját a polgárok fizetik,
és a kibocsátáscsökkentés tényleges hatékonysága továbbra is viták tárgya.
Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A rendszerhez kapcsolódó kvótaköltségek emelik az energiaárakat, miközben több kritikus szerint versenyhátrányba hozzák az európai gazdaságot az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke – Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet