A Danube Institute vendégkutatójaként Budapestre érkezett Rod Dreher konzervatív amerikai újságíró és író a Szent Benedek válaszútján és a Ne éljetek hazugságban című könyv szerzője, mely utóbbinak jelentős részét hazánkban alkotta.
Úgy látja: Magyarországnak rettenetes huszadik százada volt, elvesztette a területe kétharmadát, majd negyven évre megszállta egy idegen hatalom. Mindez számára segített megérteni, miért védik ilyen szenvedélyesen a magyarok a szuverenitásukat, legyen szó az Európai Unióról vagy másról. – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.
Úgy látja, hogy az Unió úgymond régi országai a mai napig másodrendű tagállamként kezelik Magyarországot. Az elit amerikai média ennek megfelelően úgy ír Európának erről a részéről, hogy a visegrádi országokat és a volt szovjet államokat úgy kell kezelni, mint a gyerekeket, rá kell őket vezetni azokra a liberális értékekre, amelyek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában meghatározók.
Ez rendkívül sértő. Már csak azért is szeretném megvédeni Magyarországot és Lengyelországot, mert a legtöbbet utálom ezen úgymond értékek közül. Szeretem viszont a különbözőséget: Magyarország legyen Magyarország, Franciaország legyen Franciaország, meg akarom ismerni a kultúrájuk gazdagságát. A liberálisok folyton azt mondják, hogy sokszínűséget akarnak, de ez nem igaz, ők uniformitást akarnak valójában.
Rod Drehernek egy nagy multi cég lengyelországi kirendeltségénél dolgozó ember beszélt arról, hogy a cégnél kötelezően ünnepelniük kell az LMBTQ-büszkeséget. Mondta, hogy ő katolikus, nincs baja ezekkel az emberekkel, de az az érzése, hogy ha meg akarja tartani a munkáját, akkor ünnepelnie kell olyasmit, ami ellenkezik a lelkiismeretével. „Dühít, hogy az amerikai vállalatok ilyen agresszív kulturális imperializmust folytatnak. Miattuk változik az Egyesült Államok is ilyen gyorsan: nem a kormány nyomul ennyire, hanem a vállalatok.”
Donald Trump elnöksége alatt is azt látták, hogy a nagyvállalatok járnak az élen az olyan úgymond progresszív témák hirdetésében, mint a Black Lives Matter vagy az LMBTQ-jogok, mikor mi.
A gazdasági lobbierejüket törvények megváltoztatására használják. Kialakult az úgynevezett woke, azaz felvilágosodott kapitalizmus. Valójában a nagyvállalatoknak nemcsak a profit számít, hanem ki akarják vívni egymás tiszteletét. Ezért is készül Hollywoodban annyi baloldali film, hiába veszteségesek. Másrészt pedig a fiatal amerikaiak azt várják a vállalatoktól, hogy legyenek politikailag aktívak. A konzervatívok mondjuk nem, de a liberálisok nagyon is és folyton erről beszélnek.
Istenpótlékot keresnek, pszeudovallást teremtenek maguknak. Hol lesz ennek a vége?
Akárhányszor olyanokkal beszélek, akik a volt szovjet blokkból vándoroltak ki az Egyesült Államokba, mind azt mondják, hogy amit manapság látnak Amerikában, az ugyanolyan, mint amit hátrahagytak. Nagyon dühösek, hogy az amerikaiak nem hiszik el nekik, hogy az Egyesült Államokban lehet totalitarianizmus. Nincs titkosrendőrség és hasonlók, de félelemben tudják tartani az embereket, hogy ne merjék kimondani, amit gondolnak, nehogy elveszítsék az állásukat.
Trump számomra keserű csalódás. Reméltem, hogy végre sikerült változást elérni, mert szerintem is le kell rombolni a régi republikánus elitet. Fontos érdeme Trumpnak, hogy jó bírákat nevezett ki, minden reményünk bennük van most. Szenvedélyes beszédeket tartott, de a kormányzással kevesebbet foglalkozott. Vannak, akik azt mondják, hogy Orbán Viktor a magyar Trump.
Ez nem igaz, mert Orbán érti a politikát, tudja, hogy kell használni a hatalmat. Konzervatívként szeretném, hogy Amerikában felemelkedjen egy Orbánhoz hasonló karakter, akiben megvannak Trump megérzései, de tudja is, hogyan kell politizálni.
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Forrás: MH/Purger Tamás
