„A magyarellenes, kommunista diktatúra miatt több százezer magyar ember menekült Romániából Magyarországra, főleg 1988-tól kezdve.
Így jöttek létre Magyarországon az erdélyi magyar emberek által létrehozott egyesületek. Itt az elsők között hozták létre a Szegedi Erdélyi Kört, melynek vezetője a csíkborzsovai Szakács Attila volt, aki 1989. novemberében telepedett át Magyarországra, akit korábban 1961-ben letartóztattak, majd a katonai törvényszék 3 év börtönre ítélte az 1956-os forradalom melletti kiállása és a Bolyai Egyetem megszüntetése elleni tiltakozása miatt.
Később számos erdélyi magyar, egyesületekbe tömörült és így jött létre 1991-ben az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ), melyen első elnöke Dr. Buzás Gábor csíki származású főorvos lett.
Az EKOSZ egyik tagszervezete, az EMTE 1991 óta kiadja az Átalvető negyedéves folyóiratot, mely 1996 óta úgy jelent meg, mint az EKOSZ és az EMTE közös lapja.
A román hadsereg által 1916-ban a Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna újjáépítésében is részt vettek. Az EKOSZ gyergyószentmiklósi Hajdó István r. kat. főesperes úrral közösen téglajegyek vásárlásával segített a kápolnát újraépíteni, majd 2001. július 28-án felszentelni.
1998-ban történelmi és jogi érvekkel alátámasztva kérelmet írt az illetékes magyarországi hatóságokhoz, mely alapján napjainkban már a határon túlról származók irataiban az idegen nyelv mellett magyarul is fel kell tüntetni határon túli területeink neveit.
1999-ben a Tiszai árvíz alkalmával a bajba jutott magyar családok gyerekein segített azzal, hogy egy hétig Monoron tölthették el a gyerekek szabadidejüket, az ott élő erdélyi származású családoknál. A teljes ellátáson kívül ezek a gyerekek a Balatont, Esztergomot és az Országházat is meglátogathatták. Anyagi támogatást nyújtottak a 2005-ös székelyudvarhelyi árvíz károsultjainak is.
Az EKOSZ 2018-ban kiadta az Erdélyi Fejedelemség főszakácsa által 1580-ban írt Szakács Tudományt, mely az első magyarul írt és megmaradt szakácskönyv, azzal a céllal, hogy a Kárpár-medence összes magyar középiskolája és egyetem könyvtárába kerüljön, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék területére.
Az EKOSZ 2013-ban hozzájárult az egyetlen székely fejedelem, első szobrának felállításához. Az EKOSZ mellett a Felsősófalvai szoborállításhoz hozzájárult a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, Amerikai Magyar Koalíció, Potápi Árpád János Bonyhád polgármestere és számos magyar ember.
Az EKOSZ az első időponttól kezdve részt vett a Civil Összefogás Fórum magyar, keresztény és a nemzeti érdeket nyíltan felvállaló munkájában.
Aktív szereplője volt az első békemenetnek, amikor a külföldi és belföldi magyarellenes erők a magyar kormányt meg akarták buktatni.
Az EKOSZ részt vett 2013-ban a CÖF által szervezett krakkói felvonuláson és koszorúzáson, hitet téve a lengyel-magyar barátság mellett, mint ahogy Budapesten is részt vettek lengyel testvéreinkkel közös eseményeken.
A Civil Akadémia rendezvények lelkes látogatója az EKOSZ elnöke, dr Szekeres Sándor.
Az EKOSZ kezdeményezte a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságán, hogy az EKOSZ székhelyén Monor Városában is álljon egy nagy székelykapu. 2021. június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján állították fel ezt a kaput. Ezen alkalommal Pogácsás Tibor Államtitkár és az EKOSZ elnöke mondott beszédet! A kaput és közönségét Vladár István, a Monor-Kistemplomi református egyházközség lelkésze áldotta meg. Az EKOSZ elnöke 10 egyesület és a monori közönség előtti beszédét egy Wass Albert idézettel zárta, ami a monori székelykapun is olvasható: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!””
Fotó: Budapest, 2021. június 11.
Csizmadia László, CÖF-CÖKA-CET elnöke (j) átadja a Szellemi Honvédõ díjat Szekeres Sándornak, a Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) elnökének (b) a Szellemi Honvédõ díjak átadásán az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én.
MTI/Máthé Zoltán
