Ismét történelmi adok-kapok zajlik Lengyelország és Izrael között. A lengyel PiS pártelnöke, Jarosław Kaczynski szerint az izraeli külügyminiszter „szemtelen”, Yair Lapid izraeli külügyminiszter szerint a lengyelek átírnák a történelmet.
Ugyanakkor a mandiner.hu egy korábbi cikke szerint „egy látványos emlékezetpolitikai konfliktus a jobboldali kelet-európai országokkal” mind a két izraeli tábor – nemzeti vallásos és baloldali – igényeit kielégítené.
Idén, június 24-én a lengyel alsóház egy törvénykiegészítést fogadott el, amely nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a náci német megszállás idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.
A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra. Izrael pedig „erkölcstelenségként” ítélte meg a jogszabályt.
Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.
Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”.
Yair Lapid/Forrás: The Times of Izrael/illusztráció
Yair Lapid izraeli külügyminiszter szerint az új lengyel jogszabály életbelépése meg fogja nehezíteni a holokauszttal kapcsolatos kártérítési követeléseket az országban. „Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.
Lapidnak eddig sem volt jó hírneve Lengyelországban, mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például már közölte egyszer, hogy tényleg léteztek volna „lengyel haláltáborok”. (Ez így tévedés, a haláltáborokat nem Lengyelország, hanem a náci Németország állította fel, Auschwitz esetében például a megszállt Lengyelország területén).
Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”
Mateusz-Morawiecki/Forrás: mindenszo.hu/illusztráció
Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül is reagált:
„Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig Lengyelország nem fizet a német bűncselekményekért: egyetlen zlotyt, eurót, illetve dollárt sem”.
A lengyel külügyminisztérium szerint Lapid észrevételei tévesek a törvényjavaslattal kapcsolatban, és közölték, hogy az új jogszabályt azért fogadták el, mert a lengyel kormány alkotmányellenesnek és „durva törvénysértésnek” tartja, hogy nincs időbeli korlát a korábbi közigazgatási döntések érvényesítésére.
A vita magyar szemmel meglepő és kevéssé illeszthető a jó viszony rendszerébe, amit Izrael eddig a visegrádi országokkal ápolt; mindössze annyit lehet látni benne, hogy az Izrael-ellenes hangvételnek máig van belpolitikai tőkeszerzési ereje Lengyelországban, és fordítva.
A konfliktus viszont illeszkedik Lapid külügyminiszter új politikájába, amit éppen a napokban hirdetett meg az EU külügyi tanácsa előtt.
„Izraelnek közös érdekei vannak az EU-val – de ennél is több, közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQ és közösség jogai, a demokrácia alapvető elemei iránti elkötelezettség: szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, erős civil társadalom, vallásszabadság” – mondta Lapid. „Elkötelezettek vagyunk a klímaválság, a nemzetközi terrorizmus, a rasszizmus és a szélsőségesség elleni közös küzdelem mellett”.
Mint elemzők kiemelték, Lapid távolodna V4-től, szándékai a nyugat-európai, baloldali-progresszív országokhoz való közeledési kísérletet vetíthetik előre.
Forrás: mandiner.hu
Kiemelt kép: A gettó hőseinek emlékműve Varsóban/mandiner.hu
