A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény fokozatosan számolja fel az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság eddigi nyelvi jogait. Tavaly nyár óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbusz megállók neve már csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet. Idén januártól pedig már az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező.

Mindezen felül július 16-án az ukrán nyelvtörvény újabb szigorító rendelkezései léptek életbe a kultúra, a turizmus és a szórakoztatóipar területén. A Magyar Nemzet kárpátaljai lakosokat kérdezett arról, hogyan élik meg a változásokat.

Ennek biztos, hogy hatalmas romboló hatása lesz itt a már így is leszűkült magyar rétegre – nyilatkozta a lapnak az ukrán államnyelvi törvénnyel kapcsolatban Tóth Géza, aki egy vállalat termelési és telephelyvezetőjeként tevékenykedik a beregszászi járásban.

A kárpátaljai lakos elmondta, hogy a kint élő magyar kisebbségi fiatalok húsz és negyven év közötti generációja többnyire beszéli az ukrán nyelvet, de nem olyan magas szinten, hogy azt anyanyelvinek lehessen minősíteni. Véleménye szerint az államnyelvi törvény hatása a kárpátaljai magyarságra nézve attól függ majd, mennyire lesznek toleránsak a hatóságok akkor, ha a kisebbség nem beszéli megfelelő szinten az ukránt.

– A változások lassan szivárognak be a közéletbe, elsődlegesen a hivatalos helyek azok, amelyeket a leghamarabb elér – mondta el Karmacsi Zoltán.

A kárpátaljai idegenvezető kifejtette, hogy a hétköznapi emberek mindennapjaiban a hivatalokban előkerülő személyes tapasztalatok vagy a hírekben megjelenő információk ugyan borzolják a kedélyeket, ám ennél sokkal égetőbb problémáik is akadnak a kárpátaljai embereknek, például a megélhetés terén. Hozzátette: az újonnan életbe lépett cikkelyek hatása csak később lesz érzékelhető.

Karmacsi Zoltán azonban arról is beszámolt, hogy a július 16-án életbe lépett passzusok sokkal fájóbbak a kultúra területén, hiszen a nem ukrán nyelvű színházi előadásokat és a mozifilmeket csak államnyelven lehet bemutatni, és kizárólag ukrán nyelven lehet megtartani mindennemű rendezvényt is ezentúl – vagyis a magyarok lakta falvakban a falunapok mostantól csak ukrán nyelven bonyolíthatók le a törvény értelmében.

2021. január 16-tól a szolgáltatók csak ukránul szólhatnak ügyfeleikhez, és kizárólag ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről. Nagy Attila és Nagy-Marosán Kamilla kárpátaljai fiatal vállalkozók megdöbbenve fogadták a januári rendeletet, miszerint a vásárlókat csak ukrán nyelven szolgálhatják ki. Az ungvári járásban található Bátfa település lakosai szerint ez lehetetlen lenne egy magyar ajkú községben. A jogszabály így lehetővé teszi azt is, hogy az ügyfél kezdeményezésére más nyelven is létrejöhessen a kommunikáció.

– Aki magyarul szól hozzánk, ahhoz magyarul felelünk, aki ukránul, annak ukránul válaszolunk. A környező falvakban mindenki tiszteletben tartja a másik nemzetiségét, nem szoktak összetűzések lenni emiatt, hiába hergelik a magyarság ellen a lakosokat. Míg a vállalkozások terén nem aggaszt minket a helyzet, az oktatás terén annál inkább, mivel gyermekeink jogait korlátozzák – ismertette a helyzetet Nagy-Marosán Kamilla.

A cikket teljes terjedelmében, itt olvashatják el.

Kép: MTI