Alapvetően még hálásak is lehetünk Ludovic Orbannak, amiért egy őszinte pillanatában – még ha csak kétségbeesett kampányfogásként is – ország-világ nyilvánossága előtt elárulta, miről is fantáziál vágyálmaiban a román politikai elit, amikor a még mindig magyar többségű Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatásáról beszélt – írja a kronikaonline.ro publicistája.
Emlékezetes: Hargita megyei látogatása során a gazdasági fejlesztések szükségességének örve alatt értekezett arról, hogy a térség fellendítése, az ottani infrastruktúra kiépítése és a munkahelyteremtések nyomán beözönlő munkaerő segítségével az etnikai viszonyok is jelentős mértékben módosíthatók.
És hogy nem túlzás ezt a román politikai elit álláspontjaként értékelni, egyrészt az igazolja, hogy mégiscsak a bukaresti parlament alsóházának, illetve a kormány legerősebb pártja elnökének szájából hangzott el az ominózus mondat. Másrészt az, hogy a magát a kisebbségek helyzetét példásan rendező országnak hazudó Románia egyetlen vezető politikusa sem emelte fel a szavát az ellen, hogy egy mainstream politikustársuk éppen arról halandzsázik, hogy egy többségében egy kisebbségi közösség lakta régióban mesterséges eszközökkel kell megváltoztatni a nemzetiségi arányokat.
A magát olyannyira haladónak képzelő román sajtó is csak annyit emelt ki, hogy az RMDSZ Orban azon kijelentésére reagált, miszerint a magyar szervezet szándékosan nem vitt beruházásokat a térségbe, mivel a függőségben levő szavazók könnyebben megtarthatók. Amiben akár még lehet is némi igazság, és a helyi lakosoknak kérdőre is kell vonniuk miatta az RMDSZ-t – akárcsak a szintén tömbmagyar Érmelléken –, ám hogy ez semmilyen formában sem legitimálja az etnikai arányok mesterséges, központilag irányított megváltoztatását, az is egyértelmű.
Az is tanulságos, hogy eddig a képviselőház elnökét saját szavai szerint a magyar miniszterelnökkel szemben a „jó Orbannak” tartó Európai Bizottság egyetlen illetékese sem emelte fel virtuálisan a mutatóujját, hogy az Európai Unió egyik tagállamában mégsem igazán komilfó ilyen megnyilatkozásokat tennie a kormány vezető erejét adó párt elnökének.
A PNL-elnök kijelentése amúgy vélhetően arra is rávilágít, hogyan alakulnak az esélyek a párt szeptember végi tisztújító kongresszusa előtt. Azt ugyanis megszokhattuk, hogy a román politikusok akkor dobnak be a köztudatba valamilyen magyar vonatkozású témát, amikor nagy a baj. A jelek szerint Orban úgy látja, hogy legfőbb riválisa, Florin Cîţu miniszterelnök most éppen jobb eséllyel pályázik a pártelnöki tisztségre, mint ő, ezért dönthetett úgy, hogy felveti a román fül számára olyannyira kedves témát. Valamivel ugyanis kompenzálni kell, hogy „nemzetietlen” színben tűnt fel, miután a párt egyik legbefolyásosabb politikusa, Emil Boc kolozsvári polgármester hisztirohamot kapott, és etnikai villongásokat delirált, amiért Orban a koalíciós egyeztetések során belement abba, hogy Kolozs megye élére magyar prefektust nevezzenek ki.
Amúgy a román reakciók hiányát az magyarázhatja, hogy egyesek magát a magyarságot tartják anomáliának, hátrányos helyzetet eredményező, és ezért felszámolandó fogyatékosságnak. Talán nem is zsigeri magyargyűlöletből vagy rosszindulatból, csupán az általános román mentalitásból fakadóan, amely azon a mítoszon alapul, hogy Románia „nemzetállam”, amelynek mai területén legalább kétezer éve mindig is a románok voltak többségben, csak az „idegen jövevények” elnyomták őket.
Mindenesetre Orban kijelentését hiba lenne egyszerű kampánylufinak tekinteni. Azzal a román politikai elit Trianon óta táplált vágyálmait „kotyogta ki”, és ne legyenek kétségeink afelől, hogy ha a nemzetközi helyzet lehetőséget teremtene rá, ugyanolyan kíméletlen következetességgel belevágnának a megvalósításába, ahogy az 1989 előtti fasiszta kommunizmus idején jól kidolgozott tervek alapján, az iparosítás örve alatt románok tíz- és százezreit importálták Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Marosvásárhelyre. Orban felvetése arra is jó, hogy „kóstolgassa” a brüsszeli és washingtoni kancelláriákat, tesztelje a reakciójukat – vagy éppen annak hiányát.
Megszokhattuk, hogy a nyugati hatalmak térségünket érintő stratégiai érdekeiből fakadóan Románia semmiért nem kap intőt, hiába szerveznek állami hatóságok asszisztálásával magyarellenes pogromkísérletet egy katonatemetőben, és hiába uszít az államfő a magyarok és a szomszédos Magyarország ellen. A színromán nemzetállam megvalósításának megszállottai csak a bátorítást várják – és a kemény reakció hiánya az ilyen lépésekre épp hogy bátorításnak minősül – ahhoz, hogy hozzákezdjenek a Székelyföld elrománosításához. Talán az akció tervei – még ha csak vázlatosan is – már ott lapulnak valamely bukaresti fiók mélyén.
Úgyhogy nem árt ébernek lenni.
Az EMNT az Európa Tanácsnál emel panaszt Románia ellen Ludovic Orban PNL-elnök székelyföldi beszéde miatt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) magyarellenes programbeszédnek, a Székelyföld elrománosítására tett felhívásnak tartja Ludovic Orban liberális pártelnök Székelyföld etnikai összetételének módosításáról szóló csíkszeredai nyilatkozatát, és az Európa Tanácsnál (ET) emel panaszt Románia ellen a kisebbségvédelmi keretegyezmény megsértése miatt – derült ki az EMNT elnökségének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásából.
A Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozat szerint a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „a Ceausescu-féle asszimilációs politika posztkommunista zászlóvivőjeként” arra buzdította a PNL Hargita megyei pártaktíváját, hogy a térség gazdasági potenciáljának fejlesztése révén annak etnikai összetételét is igyekezzenek megváltoztatni.
Az állásfoglalás szerzői hangsúlyozzák: a bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő PNL-elnök nyilatkozata a diktatúra legsötétebb éveit idézi, amikor is „a nacionálkommunista homogenizációs politika legfőbb célja volt a magyarlakta vidékek etnikai arányának
Az EMNT elnöksége szerint a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak nem lenne szabad Ludovic Orban megnyilatkozását „kampányfogásként”, vagy „buta és átgondolatlan” elszólásként lekicsinyelni, hanem elégtételt kellene kérnie, nyilatkozata visszavonását kellene követelnie koalíciós partnerétől. A szervezet szerint ugyanis valóságos hadüzenetről van szó, amely Erdély – különösképpen a tömbmagyar Székelyföld – etnikai összetételének mesterséges megváltoztatását célzó, száz éve tartó román nacionalista programját eleveníti fel és hirdeti meg újra.
A közlemény leszögezi: Ludovic Orban Székelyföldön elhangzott „magyarellenes programbeszéde” teljességgel ellentétes az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, Románia által is elfogadott keretegyezményével, amely kimondja, hogy a részes felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségek által lakott területeken fennálló etnikai arányok megváltoztatására irányulnak. Az EMNT rámutat: az előző években benyújtott árnyékjelentéseiben is több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy Románia számos esetben súlyosan megsértette a kisebbségi keretegyezményt, és Ludovic Orban „hungarofób” megnyilatkozása is arra készteti, hogy panaszt tegyen a keretegyezmény tanácsadó testületénél, illetve az Európa Tanács illetékes fórumain.
A PNL szeptemberi tisztújító kongresszusán újabb elnöki megbízatásra pályázó Ludovic Orban a múlt hét végén pártja székelyföldi szervezeteit kereste fel. A politikus „odafigyelést” ígért annak érdekében, hogy minden letelepedni vágyó vállalatot Hargita megyébe irányítsanak.
„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni (…). Ha itt termelő kapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is. (…) Arra is gondoltam: miért ne tehetnénk Csíkszeredába valamilyen hatóság vagy országos ügynökség székhelyét?” – mondta Csíkszeredában a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártjának elnöke.
Forrás: kronikaonline.ro / MTI
Címlapfotó: Koszticsák Szilárd/MTI
