Aki nem ismeri el az Alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente annak kapcsán, hogy az ellenzék kukába dobná az Alaptörvényt, ha nyerne 2022-ben.

Az Alapjogokért Központ elemzője arról is beszélt, nem fér bele a jogállamiság keretei közé az, hogy az ellenzék önkényesen illegitimnek tekinti az Alaptörvényt, börtönnel fenyegeti politikai ellenfeleit, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekint embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdeti.

Az alábbiakban ebből a cikkből szemezgetünk.

A szakértő szerint, aki az Alaptörvényre teendő esküt megtagadja, az nem tekinthető legitimnek, és nem gyakorolhatja a tisztségéből eredő jogait sem. Jelezte, fontos körülmény, hogy amennyiben a baloldali ellenzék aratna győzelmet a 2022-es választásokon, akkor azt az Alaptörvény alapján tenné, hiszen a választási törvény is az általa meghatározott jogrendbe illeszkedik.

Aki nem ismeri el az Alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem. Ez ugyanúgy igaz egyébként az önkormányzati választásokra is, így Karácsony Gergely is végső soron az Alaptörvény alapján Budapest főpolgármestere  – a Párbeszéd társelnöke ráadásul már kétszer letette az esküt a dokumentumra, amelyet most kidobna – fogalmazott.

Megítélése szerint, ha egy megválasztott képviselő nem tartja be a hatályos törvényeket, az azt üzeni, hogy az állampolgároknak sem kell azokat betartani, vagyis az ország anarchiába süllyedne.

Szikra Levente kitért arra is, a történelem során minden demokráciában kialakult az eskütétel hagyománya, így egyfajta demokratikus morális alapállásnak tekinthető, hogy a megválasztott vezető esküt tesz. – Aki ezt megtagadja, az nem fogadja el a közös demokratikus játékszabályokat, így a jogszerűtlenség mellett természetesen erkölcsi szempontból is helytelen az ilyen viselkedés.

Egyébként a jelenlegi ellenzéki képviselők és polgármesterek mindegyike esküt tett már korábban is az Alaptörvényre, így saját magukat is hiteltelenítik az ilyen kinyilatkoztatásokkal – hangsúlyozta.

Arra az ellenzéki kijelentésre, miszerint kétharmados törvényeket feles többséggel módosítanának vagy törölnének el, az elemző leszögezte, erre semmilyen jogszerű lehetőség nincs.

Az Alaptörvény világosan meghatározza azokat a szabályokat, amelyek megváltoztatásához kétharmados többség szükséges, természetesen maga az Alaptörvény is ebbe a körbe tartozik. Ha az Országgyűlés megszegné e szabályokat, akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítené a döntést, ugyanis az eljárási szabályok megszegése – erre példa, ha egy jogszabályt nem az előírt többséggel fogadtak el – közjogi érvénytelenséget eredményez. A közjogilag érvénytelen jogszabály nem léphet hatályba – magyarázta.

Szikra Levente szerint megtéveszti tehát a választópolgárokat az, aki azt ígéri, hogy egyszerű többséggel is módosítja majd a kétharmados jogszabályokat.

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja el.