„A Harmincból tíz című könyvünk középpontjában a magyar nemzetpolitika és a magyar nemzeti közösségeink védelme áll…” – írja köszöntőjében Szili Katalin. Pontosabban és tömörebben nem is lehetne megjelölni annak a küllemében is méltó munkának a tartalmát, amelyet óriási sajtóérdeklődés mellett mutattak be a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben Kántor Zoltán igazgató moderálásával.
Forrás: MTI
A könyvbemutatót lehetőségnek nevezte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, hogy számot adjanak az elmúlt 10-11 év nemzetpolitikai törekvéseiről. 101 éve nem esnek egybe a nemzet és az ország határai, s azóta nem hagyhatják figyelmen kívül a magyar kormányok a magyarság azon egyharmadának érdekképviseletét, amely a határokon kívülre került. A mai nemzetpolitika kerete a rendszerváltáskor alakult ki, azóta hullámhegyek és hullámvölgyek váltották egymást.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy amikor nem működhetett a Magyar Állandó Értekezlet, akkor – a hiányt pótlandó – Szili Katalin házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát. Ez a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács mellett ma is fontos intézménye a nemzetpolitikának, amely a 2010-ben bekövetkezett teljes paradigmaváltás óta a kormányzati politika kiemelt területévé vált. 2010 és 2015 között az identitás megőrzésének biztosítása, 2015-től a szülőföldön megmaradás programja áll a nemzetpolitika középpontjában, s e munkában folyamatos Potápi Árpád János és az államtitkárság együttműködése Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal.
Forrás: felvidek.ma/Cservenka Judit
Mint a cím is elárulja, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendőből a 2010-et követő tíz év nemzetpolitikáját tekinti át a mű, két fontos, egymással összefüggő területre összpontosítva: a határon túli közösségek autonómiatörekvéseire, valamint a szomszédságpolitika és az európai kisebbségvédelem kérdéseire.
Szili Katalin azt is célul tűzte ki, hogy tisztázza az olyan gyakran használt fogalmak tartalmát, mint szubszidiaritás, decentralizáció, dekoncentráció. Ismerteti az európai autonómiamodelleket. Az Európai Unió 27 tagállamából 6 biztosít területi autonómiát, 7 pedig személyi elvű etnikai önkormányzatot. Tanulmánya foglalkozik a Nemzeti Régiók polgári kezdeményezéssel, egy külön fejezetben bemutatja a vajdasági magyar közösség autonómiatörekvéseit. Szentel egy fejezetet a Felvidéknek, közelebbről: a magyarok által lakott régiók felzárkóztatásának. Az 1990-ben először megjelent önrendelkezési gondolattól végigkíséri a fő állomásokat, például a szlovák parlament által 2009-ben elfogadott nyelvtörvény módosításait, az MKP 2014-es önigazgatási koncepcióját és a 2020-as szlovák és európai parlamenti választások sikertelenségét. Utóbbiból levonja a tanulságot: meg kell szüntetni a politikai szervezetek fragmentáltságát, és erős etnikai képviselet megteremtésére kell törekedni.
Forrás és teljes cikk: felvidek.ma
Kiemelt kép: Cservenka Judit
