Szeptember 29-én Szent Mihály főangyal napját üli a keresztény ember. A mennyei seregek vezére páncélt, pajzsot és lándzsát visel, egyik kezében kardot, másikban a lelkek elszámoltatására kétkarú mérleget tartva tapossa az ördögöt a földi világban.
Angyalszárnyas Mihály, az őszpont, a természet „haldoklásának”, a szakrális év harmadik sarokpontjának, az őszi nap-éj egyenlőségnek, azaz „az esztendő estéjének” a „kapujában”, a külső fény befelé fordultával, a lélek „utaztatójaként és szószólóként” rendíthetetlenül áll az évkör „befelé forduló”, egyre sötétedő pontján. Mérlegel…
Mihály, igazi lélekvezető. Ki az emberi lelkek mérlegelője, a megholtak bírája, s azok túlvilági szószólója. Ő az, ki Máriát is az égbe vitte a lován a Tejúton, a Mennyek országútján a Mennyek országába.
A kapu, nem arra való, hogy kizárjon, hanem hogy megmutassa a beutat!- az igazi utat, amelyet Mihály mutat…
MERT MIHÁLY AZ ÉVKÖR HARMADIK „KAPUJÁBAN”, AZ ÍTÉLET PALLOSÁVAL ÉS AZ IGAZSÁG MÉRLEGÉVEL A KEZÉBEN, SZÁMOT VET AZ EMBERI TERMÉSZET FÖLÖTT ÉS UTAT IS MUTAT A FÖLDI LÉTBEN.
Arra bíztatja a földi halandót, vessen számot ő is, vajon mi mindent kell meghalasztania és a múlt hibáiból tanulva meghaladnia.
A mezőgazdasági év végének eljövetelével, a parasztkalendáriumban pedig a terménnyel és az állatokkal való elszámolás után a Katalin-napig tartó vigasság 40 napos ideje, a kisfarsang kezdődött el. Ilyenkor indult a vásárba, a lagziba járás, ekkor tartották a bálokat és a mulatságokat. S ahogyan a régiek tartották – „Borszűrő Szent Mihály” segedelmével még az új bor is kiforrt Mihály-napra. Örömünnepek sora vette kezdetét, mert ilyenkor mindenki a kinti világából hazatalált…
Forrás: pakozd.hu
A magyarság számára azonban mást is jelent ez a nap: az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc első győztes csatáját, ahol Jellasics horvát bán seregeit majdnem Bécsig kergette a Pákozdi csatát követően Móga János altábornagy – örök időkre hirdetve, hogy egy kicsiny nép a szabadságszeretetével ismét a világtörténelem színpadára lépett és „bár a lehetetlen nem tudtuk lebírni” az elcsendesült Európának („szégyen reá”) – mint már előtte és azóta is annyiszor – példát mutattunk hősiességből és bátorságból.
Hőseink lelkét a főangyal vitte lován a mennyekbe! Mérlegelés nélkül!
Forrás: origo.hu
Fotó: pakozd.hu
